Az újonnan felfedezett C/2025 V1 (Borisov) üstökös a 3I/ATLAS-hoz hasonlóan különös pályán érkezett a Naprendszer belső térségébe. November 11-én érte el a Földhöz legközelebb eső pontot, ekkor nagyjából 103 millió kilométerre volt tőlünk. Ez körülbelül 270-szer nagyobb távolság, mint ami a Föld és a Hold között van, vagyis semmiféle veszélyt nem jelentett ránk nézve.

Fotó: OpenAI DALL-E
A megfigyeléseket november 2. és 5. között továbbították a Minor Planet Centernek, amely a Naprendszer kis égitestjeinek hivatalos adatbázisa. Az üstököst egy amatőr csillagász, Gennagyij Boriszov azonosította, így róla nevezték el az objektumot. Mivel a felfedezést a NASA Sugárhajtású Laboratóriuma (JPL) is megerősítette, az objektum bekerült a hivatalos nyilvántartásba.
Boriszov neve nem ismeretlen: ő találta meg a történelem második csillagközi eredetű üstökösét, amely 2019-ben haladt át a Naprendszeren. Ez az égitest, a 2I/Borisov, két évvel az első csillagközi látogató, az Oumuamua után érkezett, amelyet 2017-ben fedeztek fel.
Miért hasonlítják a C/2025 V1-et a 3I/ATLAS-hoz?
Az új üstökös pályája és viselkedése sokban emlékeztet a 3I/ATLAS-ra. Utóbbit idén júliusban azonosították, és ez a harmadik ismert objektum, amely egy másik csillagrendszerből érkezett a Naprendszerbe. Mivel a C/2025 V1 néhány szempontból kísértetiesen hasonlít rá, felmerült, hogy akár közös eredetük is lehet.
A Harvard Egyetem asztrofizikusa, Avi Loeb – aki a 3I/ATLAS mozgását is részletesen vizsgálta – úgy fogalmazott: a C/2025 V1 „majdnem csillagközi” pályán mozog. Ez azt jelenti, hogy az üstökös útja rendkívül elnyúlt, szinte egyenes vonalban tart a Nap felé.
- Az ilyen röppálya nem jellemző a Naprendszer belső égitestjeire, és azt is jelentheti, hogy az üstököst nem köti erősen a Nap gravitációja.

Fotó: NASA/JPL
A Loeb által közzétett képeken az objektum nem mutatott klasszikus csóvát, ami szintén szokatlan jelenség. A legtöbb üstökös jégből és porból áll, és amikor a Nap közelébe kerül, a hő hatására látványos kómát és csóvát fejleszt.
A C/2025 V1 esetében azonban nem láttak ilyen képződményt.
A csillagközi rejtély: mit tudunk a 3I/ATLAS-ról?
A 3I/ATLAS szintén üstökösnek tűnik, de a megfigyelések alapján biztosan a Naprendszeren kívülről érkezett. Az objektum évmilliárdokon keresztül utazhatott a csillagközi térben, mielőtt belépett volna a Naprendszerünkbe. Ezért vált rendkívül izgalmassá a kutatók és a nagyközönség számára is.
A híres-hírhedt égitesthez sokféle spekuláció kötődik. Többen úgy vélik, a 3I/ATLAS nem természetes eredetű objektum, hanem idegen „anyahajó”, amely kisebb szondákat bocsát ki. Ezek a feltételezések a 2017-ben felfedezett Oumuamua körüli összeesküvés-elméleteket idézik, amelyet szintén sokan idegen technológiának véltek.
Avi Loeb volt az, aki elsőként felvetette a csillagközi objektum mesterséges eredetének lehetőségét. A tudós szerint ugyan a 3I/ATLAS „valószínűleg természetes üstökös”, de a tudományban nem lehet teljesen kizárni más lehetőségeket sem.
Ugyanakkor Loeb egyértelműen elutasította, hogy a C/2025 V1 és a 3I/ATLAS között bármilyen valódi kapcsolat lenne.
A C/2025 V1 minden bizonnyal az Oort-felhőből, vagyis a Naprendszer legkülső, jéggel és kőzetekkel teli régiójából származik.

Fotó: A. Ivanov et al.
Látható volt a Földről?
A C/2025 V1 nem tartozott a látványos üstökösök közé. Szabad szemmel nem lehetett megfigyelni, de megfelelő távcsővel, a hajnali órákban halványan észrevehető volt a Szűz (Virgo) csillagképben. Az objektum jelenleg is ezen az égterületen halad tovább, de fényessége folyamatosan csökken.
Az üstökös november 16-án fogja elérni a Naphoz legközelebbi pontját, az úgynevezett perihéliumot. Ekkor kifényesedhet, de továbbra sem lesz szabad szemmel látható.
Ami a 3I/ATLAS-t illeti, december 19-én a közelíti meg legjobban a Földet. Egyes elméletek szerint időközben felrobbant és darabjaira hullott, de a csillagászok cáfolják ezt a feltételezést.