A képet november 11-én rögzítette a Virtual Telescope Project. A megfigyelés több két perces expozícióból állt, amelyeket az olaszországi Mancianóban működő robotikus távcsövek készítettek. Bár az üstökös alacsonyan járt a keleti horizont felett, és a 61 százalékos fázisú, fényes Hold is zavarta a környezetet, az ioncsóvát mégis tisztán ki lehetett venni - írja a Space.com csillagászati portál. A projektet vezető Gianluca Masi szerint a friss felvétel jól mutatja, mennyit változott az üstökös az elmúlt hetekben. Úgy fogalmazott: a 3I/ATLAS csóvája „egyre szebb”, vagyis a gáz- és porkibocsátás folyamatosan erősödik.

Fotó: The Virtual Telescope Project
Mi valójában a 3I/ATLAS ioncsóvája?
Ioncsóva akkor alakul ki, amikor a Nap felmelegíti az üstököst borító jeget. A fagyott gázok – például a szén-dioxid – ekkor szublimálnak, vagyis közvetlenül gázzá válnak.
A Nap ultraibolya sugárzása ezt a gázt ionizálja, majd a napszél magával sodorja.
Így jön létre a hosszú, gyakran kékes árnyalatú csóva, amely mindig a Nappal ellentétes irányba mutat.
A porcsóva eltérően viselkedik; az sárgás-fehéres színű, és finoman követi az üstökös pályáját. Emiatt enyhén elhajlik, és nem olyan egyenes, mint az ioncsóva.
Látványos részletek a friss képen
A most közzétett felvételen a 3I/ATLAS fényes magját kompakt kóma veszi körül. Az ioncsóva nagyjából 0,7 fokot fed le az égbolton, ami a telihold átmérőjénél is nagyobb. A képen egy halvány anticsóva is látható. Ez a jelenség a megfigyelő nézőpontja miatt tűnik fel, és a pálya mentén szétszórt por okozza.
A csóva látványos növekedése azt jelzi, hogy a 3I/ATLAS erőteljesebben bocsát ki illékony anyagokat.
A jelek szerint az üstökös jelentős mennyiségű szén-dioxidból álló jeget tartalmazhat, amely gyors ütemben párolog a Nap közelében.
Ritka csillagközi látogató
A 3I/ATLAS különleges helyet foglal el a megfigyelt égitestek között. Ez mindössze a harmadik olyan objektum, amely bizonyítottan más csillagrendszerből érkezett. Elődei a 2017-ben észlelt 1I/ʻOumuamua és a 2019-ben detektált 2I/Boriszov.
A mostani látogató azonban fényesebb, emiatt sokkal részletesebben vizsgálható földi távcsövekkel. A kutatók számára ez ritka lehetőség, hogy megértsék, hogyan reagál egy csillagközi üstökös a Nap sugárzására és a napszél hatására.
- A gáz- és porösszetétel pontos meghatározása segítséget adhat annak feltérképezéséhez is, milyen környezetben alakulhatott ki az üstökös.
A Virtual Telescope Project a következő hónapokban is figyelni fogja a 3I/ATLAS útját. A program oldalán a korábbi felvételek is visszanézhetők, így jól követhető, hogyan vált halvány foltból látványos, hosszú csóvájú csillagközi vándorrá.
Egy másik objektum is feltűnt a 3I/ATLAS mellett
Időközben az intersztelláris üstökösnek társa is akadt egy másik furcsa objektum, a C/2025 V1 (Borisov) személyében. Utóbbi november 11-én közelítette meg a Földet és sok szempontból hasonlít híres társára: pályája rendkívül elnyúlt, szinte egyenes vonalban tart a Nap felé. Az ilyen röppálya nem jellemző a Naprendszer belső égitestjeire, és azt is jelentheti, hogy az üstököst nem köti erősen a Nap gravitációja. Emellett nem mutatott klasszikus csóvát, ami szintén szokatlan jelenség.
Egyes teóriák szerint a 3I/ATLAS időközben felrobbant és ez okozta a közelmúltban tapasztalt kifényesedéseket, ezt azonban a csillagászok cáfolták.
A 3I/ATLAS-ról azt is megállapították, hogy rádiójeleket bocsát ki, amelyek jellemzői az 1977-es híres "Hűha!" jelre emlékeztetnek. Utóbbit korábban idegen civilizáció produktumának gondolták.



