Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A globális felmelegedés következtében egy évtizeden belül teljesen átalakulhat a Föld egyik legfontosabb éghajlati jelensége. Az El Niño felerősödése szinkronba hozhatja a bolygó nagy időjárási rendszereit, ami szélsőséges meleget és csapadékviszonyokat eredményezhet.
Az El Niño lényege, hogy a Csendes-óceán középső és keleti térségében időről időre a szokásosnál melegebbé válik a tenger felszíne. Ez a melegedés felborítja a légáramlásokat, és hatásai az egész Földön érezhetők. Ilyenkor Dél-Amerikában özönvízszerű esőzések, míg Ausztráliában vagy Indiában súlyos aszályok alakulhatnak ki. Az ellentétes jelenséget La Niñának nevezik, amikor a tenger vize a megszokottnál hűvösebb.
Fotó: OpenAI DALL-E
Az El Niño és a La Niña váltakozását összefoglalóan ENSO-ciklusnak (El Niño–Déli Oszcilláció) hívják, amely kulcsszerepet játszik a Föld éghajlatának alakításában.
Az El Niño változása az egész bolygón éreztetni fogja hatását
A kutatók nagy felbontású számítógépes modellekkel vizsgálták, miként befolyásolja a globális felmelegedés az El Niño jelenségét. Meglepő eredményre jutottak: a jelenlegi, kiszámíthatatlan és kaotikus váltakozások helyett a jövőben sokkal szabályosabb, ugyanakkor erőteljesebb El Niño–La Niña ciklusok alakulhatnak ki. Ez azt jelenti, hogy az óceán vize nemcsak gyakrabban, hanem intenzívebben is felmelegszik majd, és hatása a szárazföldeken is egyre erősebben érződik.
Olyan, mintha a Csendes-óceán most egyfajta klímatöréspont közelébe érne: elég egy apró lökés, és az egész rendszer átáll egy új, kiszámíthatóbb, de sokkal szélsőségesebb működésre”
– magyarázta Malte F. Stuecker, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Egy időben felerősödő szélsőségek
A modellek szerint az El Niño nem önmagában változik meg: a többi nagy éghajlati rendszer – például az Észak-atlanti Oszcilláció vagy az Indiai-óceáni Dipólus – fokozatosan szinkronba kerül vele. Olyan ez, mintha egy szobában az összes ingaóra egyszerre kezdene egy ütemre járni. Ha ez bekövetkezik, a szélsőséges időjárási jelenségek több kontinensen egy időben erősödhetnek fel: miközben Dél-Kaliforniában vagy az Ibériai-félszigeten özönvízszerű esők okoznak pusztítást, más térségeket hosszan tartó aszály sújthat.
Miért történik mindez a klímaváltozás miatt?
Ahogy a bolygó melegszik, egyre erősebbé válik a kapcsolat az óceán és a légkör között. A melegebb levegő több vízpárát tud magában tartani, a melegebb tengervíz pedig több hőt ad át a levegőnek.
Ezek a folyamatok egymást erősítik, így az El Niño-jelenség önmagát gerjesztő „visszacsatolásai” könnyebben beindulnak.
Ennek következménye, hogy egyre szélsőségesebbé válnak az időjárási viszonyok: nagyobb hőmérséklet-ingadozások, hevesebb esőzések és erősebb szelek alakulhatnak ki.
Milyen hatással lehet ez Európára?
Sokan azt gondolják, az El Niño csak a Csendes-óceán ügye, pedig Európát is érintheti. A klímamodellek szerint a jövőben egyre gyakrabban fordulhatnak elő hirtelen időjárási fordulatok: egyik hónapban özönvízszerű esők és csapadékrekordok, a következőben pedig rendkívüli szárazság sújthatja ugyanazt a térséget. Az ilyen szélsőségek komoly kihívást jelentenek:
- megterhelik a vízkészleteket,
- nehezítik az energiatermelést,
- és súlyosan érinthetik a mezőgazdaságot.
Szerencsére van jó hír is: ha az El Niño valóban kiszámíthatóbbá válik, akkor a meteorológusok pontosabb évszakos előrejelzéseket készíthetnek. Ez nagy segítséget jelenthet a mezőgazdaság tervezésében, a víztározók működtetésében, és az árvízvédelemben.
Minél több a modell, annál pontosabb az eredmény
A tanulmány a legkorszerűbb klímamodellek eredményeire épül. Ezek nem jövendölések, hanem tudományos valószínűségeken alapuló forgatókönyvek. Minél több modell mutat ugyanabba az irányba, annál nagyobb az esélye, hogy valóban ez a várható trend. A kutatók jelenleg még nagyobb felbontású, szuperszámítógépes szimulációkat futtatnak, hogy pontosabb képet kapjanak a folyamatokról.
