Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A közelmúltban megjelent tanulmány szerint az eritrit – a népszerű, kalóriaszegény édesítőszer – képes átlépni a vér–agy gátat. Ez a megállapítás azért fontos, mert eddig sokan úgy gondolták, hogy az eritrit főként a keringésben marad, majd gyorsan kiürül a vizelettel. Most azonban úgy tűnik, az édesítő bizonyos körülmények között eléri az agy szöveteit is.
A ScienceAlert beszámolója szerint a University of Colorado kutatói állatmodelleken és sejtkultúrákon dolgozva jeleztek, nyomjelző technikákkal követve az eritrit sorsát a szervezetben. Bár a tanulmány nem állítja, hogy az eritrit közvetlenül károsítaná az agyat, a tény, hogy bejut a központi idegrendszerbe, új kérdéseket vet fel az idegsejtek működésére, az anyagcserére és az agyi jelátvitelre gyakorolt esetleges hatásokról.
Fotó: HENDRIK SCHMIDT / DPA
Az eritrit és az oxidatív stressz
Az eritrit különlegessége, hogy nemcsak táplálékkal visszük be, hanem a szervezetünk is képes előállítani.
Ráadásul a belső termelés egyes jelek szerint összefügghet az oxidatív stressz folyamataival, vagyis azzal az állapottal, amikor a sejtek védekező kapacitása és a szabadgyökterhelés egyensúlya megbomlik.
Ha az eritrit megjelenik az agyban, az akár az agyi anyagcsere állapotának egyik jelzője is lehet.
Mindazonáltal fontos különválasztani a markerként megjelenő anyag mennyiségét és annak tényleges biológiai hatásait. Az új tanulmány arra utal, hogy az édesítőszer jelenléte az agyban lehetséges, de nem bizonyítja, hogy ez önmagában ártalmas. Ugyanakkor felveti: ha az agyban mérhető, akkor elméletileg hatással lehet neuronális útvonalakra, gliasejtek működésére vagy akár a jutalmazó rendszerekre. Ezt viszont további, gondosan kontrollált kísérleteknek kell tisztázniuk.
Szív- és érrendszer és stroke
Az elmúlt években több tanulmány figyelte meg, hogy a vér magas eritritszintje együtt járhat nagyobb kardiovaszkuláris kockázattal, beleértve a stroke kockázatát is. Ezek a megfigyelések nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot, mégis ésszerű óvatosságra intenek, különösen azoknál, akik eleve érintettek szív- és érrendszeri betegségekben. Ha pedig az eritrit az agy közelébe is eljut, érthető, hogy a kutatók a neurovaszkuláris hatások irányába fordítják figyelmüket.
Eközben nem szabad elfelejteni, hogy a kockázat soktényezős. Az étrend egésze, az életmód, a gyulladásos állapotok és az oxidatív stressz mind szerepet játszhatnak.
A jelenlegi bizonyítékok alapján a University of Colorado munkája új kaput nyit: az édesítőszer agyi jelenléte segíthet megérteni, mikor tekintsük az eritritet puszta markernak, és mikor aktív biológiai szereplőnek.
Mit tanácsolnak a fogyasztóknak?
Gyakorlati szinten érdemes mértéktartóan bánni minden intenzív vagy cukoralkohol-alapú édesítővel.
- Előnyös lehet a változatosság: csökkenteni az összesített hozzáadott édességbevitelt, és előnyben részesíteni a kevésbé feldolgozott, természetes édes ízforrásokat.
- Ugyanakkor sokaknak – például cukorbetegeknek – az édesítőszerek fontos eszközök a vércukorszint-kezelésben. Ilyenkor a személyre szabott döntés, az orvossal vagy dietetikussal való egyeztetés a legjobb út.
Az új tanulmány alapján a kép árnyaltabb lett, de nem drámaibb. Érdemes azt is tudni, hogy az eritrit több termék címkéjén megjelenhet, ezért a tudatos vásárlás során ne csak a marketingre, hanem az összetevőlistára is vessünk egy pillantást. Így informáltan és magabiztosan dönthetünk arról, milyen édesítőszer illik leginkább céljainkhoz és egészségi állapotunkhoz.
