Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Él a Jeges-tengerben egy óriási lény, amelynek élettartama a 200 évet is meghaladhatja. De hogyan képes erre? A tudósok szerint a grönlandi bálna sejtjei különleges fehérjét termelnek, amely kijavítja a DNS károsodásait. Ez a képesség lehet a hosszú élet kulcsa.
A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) igazi sarkvidéki legenda. E békés, közel 100 tonnás óriás a Föld leghosszabb életű emlőse. Egyes példányok több mint 200 évig élnek – sőt, a vadászok Viktória-kori dárdahegyeket is találtak egyes bálnák testében, ami azt jelenti, hogy már akkor is éltek, amikor még gőzhajók jártak az óceánon.
Fotó: MICHAEL NOLAN / Robert Harding RF
De mi a titkuk? Egy, a Nature tudományos folyóiratban megjelent kutatás most választ adhat erre a kérdésre.
Speciális védőfehérje miatt él sokáig a grönlandi bálna
A Rochesteri Egyetem kutatói kimutatták, hogy a grönlandi bálna sejtjeiben a CIRBP nevű fehérje mennyisége százszorosa más állatokénak.
A CIRBP egyfajta sejtszintű „szerelő”: ha a DNS-ben hibák vagy törések keletkeznek, ez a fehérje kijavítja őket, mielőtt komoly gond lenne. A DNS károsodása betegségekhez – például rákhoz – és gyorsabb öregedéshez vezethet. A bálna sejtjei azonban sokkal hatékonyabban javítják ezeket a hibákat, ami megmagyarázhatja rendkívüli élethosszát.
A tudósok arra is rájöttek, hogy a hideg valójában segíti a bálnát:
minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál több védőfehérjét termel.
Nem véletlen, hogy ez a hatalmas állat a jeges vízben érzi magát a legjobban.
Embereknél is hatásos lehet a csodafehérje
A tudósok a fehérjét emberi sejtekhez is hozzáadták, és kiderült, hogy ott is javítja a DNS-t, sőt meghosszabbítja a sejtek élettartamát. Bár ez még messze van attól, hogy embereknél is működjön, az eredmények biztatóak.
A kutatás azt mutatja, hogy talán valóban tovább élhetünk, mint eddig gondoltuk”
– mondta Vera Gorbunova, a vizsgálat vezetője. Hozzátette: a grönlandi bálna az egyetlen melegvérű állat, amely biztosan túléli az embert, ezért érdemes ellesni tőle néhány trükköt.
A kutatás ugyanakkor nem egyszerű: a bálnák akár 18 méteresre is megnőhetnek, laborban lehetetlen tartani őket, és egyes populációikat a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetettnek nyilvánította. A mintagyűjtés így óriási kihívás a tudósoknak.
Hamarosan 200 évnél is tovább élhetünk?
A tudósok szerint a bálna példája megmutatja, hogy a hosszú élet titka a testünk karbantartásában rejlik. Ha a sejtek időben kijavítják a hibáikat, lassabban öregszenek. A következő nagy kérdés az, hogy vajon az emberben is be lehet-e kapcsolni ezt a védelmi rendszert.
