Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A tudósok szerint az emberi szív képes lehet önmaga helyreállítására. A szívizom regenerációja egy CCNA2 nevű génnel lehetséges, amely felnőtt korban ideiglenesen újraaktiválható. Ennek hatására új, működő szívizomsejtek jöhetnek létre, vagyis a szív saját erejéből képes lehet meggyógyítani önmagát.
A New York-i Mount Sinai intézet kutatói egy ártalmatlan vírus segítségével juttatták vissza a CCNA2 gént középkorú donorszívekből származó emberi szívizomsejtekbe, és ezzel sikerült elérniük, hogy azok újra osztódni kezdjenek. Ez az eljárás hatalmas előrelépést jelent a szívizom regenerációja felé, hiszen a felnőtt szívsejtek normális körülmények között nem képesek megújulni.
Fotó: RUSLANAS BARANAUSKAS/SCIENCE PHO / RBU
A szívizom regenerációja: mi történt pontosan?
A Cyclin A2 (CCNA2) egy olyan gén, amely az embrionális fejlődés során aktív, ám a születés után leáll. A kutatók most sikeresen „felébresztették” ezt a gént, és azt tapasztalták, hogy a 41 és 55 éves donorszívekből származó sejtek újra osztódni kezdtek, az újonnan képződött sejtek pedig egészségesen működtek.
Vagyis a sejtek rövid időre „visszafiatalodtak”, majd a javítás után visszatértek normál állapotukba.
Az eltelt idő pont elegendő volt arra, hogy a sérült szívizom helyreállítódjon.
Miért tekinthető jelentősnek az eredmény?
A szívinfarktus és a szívelégtelenség jelen pillanatban többnyire csak kezelhető, de nem gyógyítható betegségek. Az Egyesült Királyságban például évente több mint 100 ezer ember kerül kórházba infarktus miatt, és több mint egymillióan élnek szívelégtelenséggel. E probléma hatalmas terhet ró az egészségügyre.
Egy olyan génterápia, amely a szív saját sejtjeit készteti regenerációra, jelentősen csökkenthetné a szervátültetések és az implantálható eszközök iránti igényt.
Hogyan működik a módszer?
A kutatók úgynevezett vírusvektort alkalmaztak, vagyis a funkcionáló CCNA2 gént egy ártalmatlan vírusba csomagolták, majd így juttatták be a szívizomsejtekbe.
Az említett gén csak addig marad aktív, míg beindítja a sejtosztódást. Az így létrejövő új sejtek pótolják az elveszett izomsejteket, és javítják a szív pumpafunkcióját.
Fontos hangsúlyozni, hogy a „vírusvektor” kifejezés nem egy betegséget okozó vírust jelent, hanem egy biztonságos „szállítóeszközt”, amely a gént célzottan a megfelelő sejtekhez juttatja.
„A szívbetegség világszerte vezető halálok, a felnőtt szívizomsejtek pedig nem képesek osztódni” – hangsúlyozta Dr. Hina Chaudhry, a Mount Sinai regeneratív kardiológiai programjának vezetője. Elmondása szerint most sikerült bebizonyítaniuk, hogy még középkorú emberi sejtek is rávehetők az osztódásra, ami óriási áttörés: a tüneti kezelés helyett a valódi regeneráció irányába mozdíthatja el a szívbetegségek gyógyítását.
Közel két évtized munkája ért most mérföldkőhöz”
– tette hozzá.
Hol tart jelenleg a fejlesztés?
A módszert korábban már sertésmodelleken is sikeresen tesztelték, és most laboratóriumi körülmények között emberi sejtekben is működőképesnek bizonyult. A következő lépés az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyének megszerzése a klinikai vizsgálatokhoz, hogy kiderüljön, mennyire biztonságos és hatékony a kezelés szívinfarktus vagy szívelégtelenség után.
- Az eredményeket a Regenerative Medicine című tudományos folyóiratban publikálták.
Ha a klinikai vizsgálatok is megerősítik az eddigi eredményeket, a jövőben elképzelhető, hogy a szívinfarktuson átesett vagy szívelégtelenséggel élő betegek nem csupán gyógyszert és beültethető eszközöket kapnak, hanem egyfajta „önjavító” terápiát is – olyat, amely a szív saját sejtjeit ösztönzi regenerációra.
