Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A modern technológia mindennapjaink szerves részévé vált, különösen a fiatalabb generációk életében. Azonban egy friss kutatás, amelyet a Pediatrics Open Science folyóiratban publikáltak, meglepő összefüggéseket tárt fel a különböző képernyős tevékenységek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) tünetei között. Míg korábban minden képernyőidőt egyformán károsnak tekintettünk, ez az új vizsgálat árnyaltabb képet fest.
A kutatók több mint 9000 gyermeket követtek nyomon hosszú távú tanulmányukban, és megdöbbentő eredményekre jutottak. Kiderült ugyanis, hogy nem minden képernyős tevékenység befolyásolja egyformán a figyelem működését. Továbbá, a közösségi média használata kiemelkedik a többi digitális platform közül, amikor az ADHD-tünetek kialakulásának kockázatáról beszélünk.
Fotó: SAEED KHAN / AFP
ADHD: miért éppen a közösségi média a legnagyobb kockázat?
A vizsgálat különösen érdekes eredménye, hogy a közösségi média használata szignifikánsan erősebb kapcsolatot mutat az ADHD-tünetek megjelenésével, mint a televíziónézés vagy a videojátékok. Ennek magyarázata a platform egyedi jellemzőiben rejlik. A közösségi média ugyanis folyamatos értesítésekkel, végtelen görgetési lehetőséggel és azonnali visszajelzésekkel bombázza a felhasználókat, ami fokozott dopaminszintet eredményez.
Ráadásul, a közösségi média algoritmusai kifejezetten arra vannak tervezve, hogy minél hosszabb ideig lekössék a felhasználók figyelmét. Ez a mechanizmus különösen káros lehet a fejlődő agy számára, amely még nem alakította ki teljesen az impulzuskontroll és a fókuszálás képességét. Következésképpen, a gyerekek egyre nehezebben tudnak koncentrálni olyan tevékenységekre, amelyek nem nyújtanak ilyen intenzív, azonnali stimulációt.
Kulcsfontosságú megállapítások
A Pediatrics Open Science folyóiratban megjelent tanulmány longitudinális megközelítést alkalmazott, vagyis ugyanazokat a gyerekeket követte több éven keresztül. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy ok-okozati összefüggéseket is feltárjanak, nem csupán egyszerű korrelációkat. Az eredmények azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik napi több órát töltenek közösségi médiával, jelentősen nagyobb valószínűséggel fejlesztenek ki ADHD-szerű tüneteket.
Ezzel szemben, a mérsékelt televíziózás vagy játékidő nem mutatott ilyen erős összefüggést. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek a tevékenységek teljesen ártalmatlanok, de a hatásuk mértéke elmarad a közösségi média negatív befolyásától. Ezért is fontos, hogy a szülők tudatosan megkülönböztessék a különböző típusú képernyős tevékenységeket, amikor szabályozzák gyermekeik médiafogyasztását.
Gyakorlati tanácsok szülőknek és nevelőknek
A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy a szülőknek különös figyelmet kell fordítaniuk gyermekeik közösségi média használatára. Mindenekelőtt érdemes korhatárhoz kötött szabályokat bevezetni, és folyamatosan monitorozni, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek ezeken a platformokon. Az amerikai gyermekorvosok ajánlása szerint 13 év alatt egyáltalán nem ajánlott a közösségi média használata.
Továbbá, a szülők aktív szerepvállalása elengedhetetlen a helyes digitális szokások kialakításában. Ez magában foglalja a közös médiafogyasztást, a tartalomról való beszélgetéseket és a képernyőmentes időszakok következetes betartását. Végül, de nem utolsósorban, érdemes alternatív tevékenységeket kínálni a gyerekeknek, mint például sportolást, olvasást vagy kreatív foglalkozásokat, amelyek egészségesebb módon fejlesztik koncentrációs képességüket és figyelmi funkcióikat.
