Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu1816 egy téli estéjén egy fiatal katolikus pap, Joseph Mohr tett egy sétát Mariapfarr városában. A Salzburg melletti kisváros a napóleoni háborúk véres időszaka után végre békében élhette a mindennapjait, és az alvó település ezt a felszabadult nyugalmat sugározta a hideg, csendes éjbe. "Csodálatosan békés volt minden".

Fotó: Austria Info
A kispap, akit akkoriban nem tartott sokra az egyházmegye vezetője, mert szerinte Mohr túl sok időt töltött a kocsmában, és túl sokat viccelődött a fehérnéppel, sőt, nem átallt dalokat is énekelni velük, ahogy hazaért, lejegyezte a verset, amely megszületett a fejében. A folytatást Franz Xaver Gruber oberndorfi iskolaigazgató 1854-es, jóval későbbi leírásából tudjuk.
Az igazgató visszaemlékezése szerint Mohr két évvel később, 1818-ban Oberndorf papja lett. Szenteste előtt megkérte Grubert, a barátját, hogy komponáljon zenét erre a versre, hiszen ezt karácsonyi éneknek szánta. Mivel azonban Mohr nem értett a zeneszerzéshez, nem tudta befejezni a művet.

Fotó: Wikipedia
Az igazgató először nem értett egyet Mohrral, hogy gitár legyen a kísérőhangszer, mert akkoriban csak a kocsmadalokat játszották gitáron, és félt, hogy a híveknek nem tetszik majd ez a megoldás. De nem volt más lehetőség, ugyanis az oberndorfi templom orgonája nem működött – egyes hírek szerint szétrágták az egerek a fújtatóit. Gruber végül még aznap, 1818. december 24-én, teljesítette a feladatot, vagyis megírta a dallamot és a zenei kíséretet két szóló énekesre, egy kórusra és gitárra. Amikor befejezte, már csak pár óra volt hátra a miséig.
Felcsendül a Csendes éj
Mohrnak tetszett a dal, így betette az esti mise énekei közé, és a misén a két szerző elő is adta a dalt. Gruber énekelte a basszus szólamot, Mohr a tenort, és közben a kíséretet játszotta a gitáron, a közönség pedig velük ismételte a refrént. A karácsonyi misére érkező híveket eleinte meglepte az újítás, hogy gitárkísérettel adják elő az éneket, de végül megkedvelték a dallamot.

Fotó: Wikipedia
Ez volt a „Stille Nacht, heilige Nacht” kezdetű dal ősbemutatója. Néhány héttel később megérkezett Oberndorfba egy ismert orgonakészítő mester, Karl Mauracher, hogy megjavítsa az elromlott templomi hangszert. Amikor végzett, Gruber kipróbálta a megjavított orgonát – és a Csendes éj melódiáját játszotta el. Maurachernek megtetszett a dal, ezért lemásolta a kottát és a verset, és hazavitte a falujába, Kapfingba. Itt két ismert vándor-népdalénekes család meghallotta, és úgy megtetszett nekik, hogy felvették a szerzeményt a karácsonyi repertoárjukba. A Rainer-család 1819 karácsonyán már nyilvános előadáson szerepelt ezzel a dallal. Ők olyan népszerűek volt, hogy a következő években felléptek Ferenc császár és Sándor cár előtt is. 1839-ben New Yorkban is elénekelték a Stile Nachtot a Trinity székesegyházban.

Fotó: Reddit
A szerzemény az 1840-es évekre eljutott Szászországba, és a porosz uralkodó, IV. Frigyes Vilmos kedvenc karácsonyi éneke lett. Az uralkodó utasította a berlini székesegyház kórusát, hogy minden évben adja el a dalt. És éppen itt merült fel a szerzőség kérdése. A királyi udvar zenekarának vezetője levelet küldött a salzburgi Szent Péter székesegyház apátjának, hogy tisztázza az ügyet, Berlinben ugyanis azt gyanították: a dal Haydn műve. A véletlen úgy hozta azonban, hogy Gruber fia épp ebben a katedrálisban énekelt a kórusban, és tisztázta, hogy az ének az apja és Mohr szerzeménye.
Az éneket 1863-ban fordította angolra, és nem sokkal később nyomtatásban is megjelent angolul. Ez indította el a Csendes éj világraszóló sikerét.

Fotó: BRF
A dalt mára 300 nyelven és nyelvjárásban éneklik. A Stille Nacht a világ egyik legnépszerűbb éneke lett, és egyben a legismertebb karácsonyi dal, amelyet 137 ezer felvételen örökítettek meg. A Csendes éjt a legnagyobb sztárok vették fel a repertoárjukba: Marlene Dietrich, Bing Crosby, Elvis Presley, Simon & Garfunkel, Mariah Carey, Christina Aguilera, Enya. Még Justin Bieber és Zámbó Jimmy is előadta.
A dal sikerét
- az egyszerű, könnyen megjegyezhető dallamnak tulajdonítják,
- illetve annak, hogy a versszakok az emberiség béke iránti vágyát, és az emberek közötti megértést fejezik ki.
A Csendes éj történetének egy érdekessége: Mohr sosem engedte meg, hogy portrét fessenek róla. Egy osztrák pap és szobrász, Joseph Mühlbacher azonban szerette volna megörökíteni a szöveg szerzőjét, ezért 1912 exhumáltatta Mohr holttestét, és a koponyáról gipsz-lenyomatot készített.
Egy másik különlegesség, hogy az osztrák Alpok településeiben csak Szenteste szabad elénekelni a Stille nacht c. dalt. Ha ezt máskor is éneklik, a hagyomány szerint az rosszat jelent.