Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Reszkessetek betörők című kultikus karácsonyi film generációk kedvence lett világszerte. Azonban kevesen gondolkodnak el azon, hogy a Kevin McCallister által felállított csapdák valójában milyen súlyos sérüléseket okozhatnának a valóságban. Dr. Daniel Funnell, tapasztalt intenzív terápiás orvos választ ad arra a kérdésre, vajon túlélték volna-e a filmbeli betörők ezt a kaotikus éjszakát.
Ezt a kérdést érdemes megvizsgálni nemcsak szórakoztatási szempontból, hanem azért is, hogy jobban megértsük az emberi test határait és a filmek által bemutatott erőszak valós következményeit. A film világában ugyanis minden sérülés gyorsan gyógyul, de a valóság sokkal kegyetlenebb.
Fotó: 20TH CENTURY FOX
A film első csapdája: vasalótól a fejig
A film legikonikusabb jeleneteinek egyike, amikor az egyik betörőt fejbe kólintja a vasaló. Dr. Daniel Funnell szerint ez a találat katasztrofális következményekkel járna. Az intenzív terápiás orvos elmagyarázza, hogy egy ilyen erejű ütés súlyos koponyatörést, agyvérzést és azonnali életveszélyes állapotot eredményezne. A túlélés ebben az esetben erősen kérdéses lenne, még azonnali orvosi beavatkozás esetén is.
A vasaló súlya és hőmérséklete még tovább súlyosbítaná a sérüléseket. Nemcsak a tompa erőbehatás okozna károkat, hanem a forró fém felülete is égési sérüléseket hagyna az áldozaton. Ezek a kombinált sérülések rendkívül nehezen kezelhetők, és hosszú távú következményekkel járnának.
A lépcsőcsúszda és az esések halálos következményei
Kevin McCallister kreativitásának másik bizonyítéka a jeges lépcsőn való csúszás. Bár a filmben ez csak vicces jelenetnek tűnik, Dr. Daniel Funnell szerint a valóságban ez potenciálisan halálos kimenetelű lehet. Az emberi test nem arra lett tervezve, hogy ilyen erővel és sebességgel zuhanjon le egy lépcsőn, miközben többször is megüti a fejét és a gerincét.
Emellett a gerincsérülések, bordatörések és belső vérzések mind valószínű következményei lennének egy ilyen esésnek. Az intenzív terápiás osztályon gyakran látnak hasonló eseteket, ahol egy egyszerű háztartási baleset tragédiához vezet. A film könnyedén kezeli ezeket a jeleneteket, azonban a valóságban ezek az incidensek súlyos maradandó fogyatékosságot vagy akár halált is okozhatnak.
Az „az én házam, az én váram" és az önvédelemhez való jog dilemmája
A film kapcsán felmerül egy érdekes jogi és etikai kérdés is. Bár az „az én házam, az én váram" elv és az önvédelemhez való jog alapvető jogok, ezek határai egy gyermek esetében különösen problémásak. Kevin McCallister csapdái messze túlmutatnak az ésszerű önvédelmen, és a valóságban komoly jogi következményekkel járnának.
Természetesen a film kontextusában Kevin egy gyermek volt, aki egyedül próbálta megvédeni otthonát. Azonban az általa alkalmazott módszerek szándékos súlyos testi sértést eredményeznének, ami még önvédelmi helyzetben is túlzott reakciónak minősülne. A túlélés kérdése így nemcsak orvosi, hanem jogi szempontból is vizsgálható.
Hollywood és a valóság
Dr. Daniel Funnell szakértői véleménye egyértelműen azt sugallja, hogy a betörők a valóságban nem élték volna túl a Reszkessetek betörők során elszenvedett sérüléseiket. Vagy legalábbis súlyos, életveszélyes állapotban kerültek volna kórházba, ahol hosszú hónapokig tartó intenzív ápolásra szorultak volna. A film varázsa éppen abban rejlik, hogy ezeket a brutális jeleneteket könnyedén, szórakoztatóan kezeli.
Végül is fontos emlékezni arra, hogy ez egy karácsonyi vígjáték, nem pedig egy valósághű dokumentumfilm. A film célja a szórakoztatás, nem pedig az önvédelmi technikák oktatása. Mégis tanulságos megvizsgálni a valóság és a fikció közötti különbséget, hogy jobban megértsük a test törékenységét.
