Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA svájci és japán kutatócsoport különleges mikroszkópos technikát fejlesztett ki. A módszerrel élőben tudták követni, hogyan jut be egyetlen influenzavírus az emberi sejtbe. Mint kiderült, a folyamat nem úgy zajlik, ahogyan azt korábban elképzelték.

Fotó: Emma Hyde / ETH Zurich
A sejt nem marad passzív: a sejthártya megmozdul, hullámzik, mintha próbálná megragadni a kórokozót.
Az egész olyan, mint egy tánc a vírus és a kipécézett sejt között”
– írták a PNAS tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői.
Az influenzavírus „szörfözik” a sejtfelszínen
Az influenzavírus a sejt felszínén lévő molekulákhoz, a receptorokhoz kapcsolódik, amelyek leginkább kisebb „fogantyúkra” emlékeztetnek. A kórokozó nem marad egy helyben, hanem lépésről lépésre halad a sejthártyán és mindig újabb receptorokba igyekszik kapaszkodni. Végül elér egy pontot, ahol különösen sok receptor található egymás közelében.
Itt a legegyszerűbb bejutnia a sejtbe.
Amikor a sejt érzékeli az influenzavírust, kis mélyedés kezd kialakulni a membránban. Egy klatrin nevű fehérje segít abban, hogy ez a „zseb” egyre mélyebb legyen. Végül a zseb lezárul, egy hólyag (vezikulum) jön létre, és az influenzavírus ebben a hólyagban kerül a sejt belsejébe. A burok ezután szétnyílik, és a vírus szabadon mozoghat a sejtben.
A sejt naivan „segíti” a vírust
Úgy tűnik, mintha a sejt segítené az kórokozót, de ez nem így van; csak azt az alapvető rendszerét használja, amivel hasznos molekulákat vesz fel a külvilágból.
Az influenzavírus tulajdonképpen ezt a mechanizmust téríti el: rácsatlakozik a receptorokra, és „potyautasként” bejut a sejtbe.
Forradalmi mikroszkóp térképezi fel az influenza útját
Korábban a tudósok főleg elektronmikroszkópot használtak az influenza vizsgálatához. Ilyenkor a sejteket el kellett pusztítani, hogy kép készülhessen róluk. Emiatt csak egy-egy pillanatképet láttak, nem a teljes folyamatot.
Az új ViViD-AFM módszer két technikát kombinál. Az egyik az atomerő-mikroszkópia, a másik a fejlett fluoreszcens mikroszkóp. A kutatók ezzel az eszközzel most már élőben, részletekbe menően tudják követni, hogyan jut be az influenzavírus a sejtekbe.
Mit jelent ez a jövő gyógyszerei szempontjából?
Az új módszer nem csak látványos felvételeket ad az influenzáról. Fontos gyakorlati haszna is lehet. Mivel a ViViD-AFM segítségével a kutatók valós időben látják az influenzafertőzés lépéseit, könnyebben tesztelhetnek új antivirális gyógyszereket a sejttenyészeteken.
Ha egy kísérleti gyógyszer megzavarja a vírus és a sejt „táncát”, azt azonnal látni lehet a felvételeken.
Így gyorsabban kiderülhet, melyik szer lassítja vagy állítja meg a fertőzést. A módszer a kutatók szerint más vírusoknál és oltóanyagoknál is hasznos lehet, mert pontos képet ad arról, hogyan viselkednek a sejtfelszínen.