Megvan a rák rémálma – egy pofonegyszerű módszer, amivel kiéheztetheti a daganatot

Vágólapra másolva!
A rendszeres testmozgás nemcsak a közérzetet javítja, hanem lassíthatja a daganatok növekedését is. A rák kiéheztetése ebben az esetben azt jelenti, hogy az izmok „lecsapnak” a cukorra és az oxigénre, mielőtt azok a tumorsejtekhez jutnának. A kísérletet egereken végezték, de a kutatók szerint a módszer embereknél is működhet.
Vágólapra másolva!

A kutatók egereken vizsgálták, hogyan hat a mozgás a daganatok növekedésére. Emlőráksejteket fecskendeztek az állatokba, majd egy részüknek futókereket adtak, hogy kedvük szerint futkározhassanak. Más egerek nem mozoghattak, így tulajdonképpen ők töltötték be a kontrollcsoport szerepét. A rák kiéheztetése jelen esetben azt takarta, hogy a mozgó állatok izmai több cukrot és oxigént vettek fel, így kevesebb tápanyag maradt a daganatoknak.

A rák kiéheztetése azért fontos, mert a daganat számára létfontosságú cukrok elvonásával lassítható a tumor növekedése.
A rák kiéheztetése azért fontos, mert a daganat számára létfontosságú cukrok elvonásával lassítható a tumor növekedése.
Fotó: THOM LEACH / SCIENCE PHOTO LIBRA / TLE

A rák kiéheztetése mozgás segítségével

Négy hét elteltével látványossá vált a különbség a két csoport között. Az elhízott, de rendszeresen futó egerekben a daganatok majdnem 60 százalékkal kisebbek voltak, mint azoknál, amelyek ugyanazt az étrendet kapták, de nem mozogtak. A mozgó állatoknak több izomszövetük és kevesebb zsírszövetük volt, vércukor- és inzulinszintjük pedig inkább hasonlított az egészséges, normál tápon tartott egerekéhez.

A kutatók azt is mérték, hogy a mozgás után mi történik a cukorral. Egy közepes intenzitású, 30 perces futópad-edzést követően a szív- és vázizmok jóval több cukrot vettek fel, miközben a daganatok kevesebbet kaptak. 

Vagyis a testmozgás szó szerint elvonta az „üzemanyagot” a tumorsejtek elől.

Nem csak emlőrák esetén láttak ilyen hatást. A kutatók egy olyan melanomatípusnál is megismételték a kísérletet, amelyet az elhízás önmagában nem súlyosbít. Az elhízott, melanomás egerek daganatai mégis kisebbek lettek, ha mozoghattak. Náluk is csökkent a daganatok cukorfelvétele. Ez arra utal, hogy a hatás nem csak egyféle daganatnál érvényesül.

Fontos génekre is hatással lehet a rákbetegek mozgása

Érdekes eredményt hozott az úgynevezett prehabilitáció is. Néhány egér már azelőtt rendszeresen mozgott, hogy daganatsejteket kaptak volna. Náluk szintén kedvezőbb volt a testösszetétel, jobb volt a fittség, és lassabban nőttek a daganatok. 

A kutatók szerint az időben elkezdett mozgás előnyt adhat a szervezetnek, mielőtt a betegség kialakul.

A háttérben nem csak a cukor „átrendezése” zajlik. A kutatók több száz, az anyagcseréhez kapcsolódó gént találtak, amelyek másképp működtek a mozgó és a nem mozgó egerekben. 

  • Egy mTOR nevű fehérje aktivitása is csökkent az edzett állatokban, ami szintén lassíthatja a daganat növekedését. 

Az aminosavak felhasználása is átalakult, márpedig ezekből a daganatok is energiát merítenek.

Egerek és emberek – nálunk is működhet?

Felmerül a kérdés: mit jelent mindez az emberek számára? A kutatók ezért egy másik vizsgálat adatait is megnézték, amelyben emlőrákos nők vettek részt edzésprogramban. A nők izomszöveteiben olyan gének működtek aktívabban, amelyek a glutamin és a leucin nevű aminosavak irányításáért felelősek. Ez összhangban van azzal a képpel, hogy a mozgó izmok átszervezik az anyagcserét, és ezzel kevesebb tápanyagot hagynak a tumorsejteknek.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség, és az eredmények eddig főleg állatkísérletekből származnak. Mégis valószínű, hogy az alapvető anyagcsere-folyamatok hasonlóan működnek az egerekben és az emberekben. 

Ezért úgy gondolják, hogy a jövőben a testmozgás fontos része lehet a daganatos betegek kezelésének és felkészítésének is.

Szerintük, ha jobban megértjük, mi történik a glükózzal edzés után a daganatos betegek szervezetében, akkor célzottabb prehabilitációs programokat lehet tervezni. A rák kiéheztetése ebben az összefüggésben nem csodamódszer, hanem egy olyan stratégia, amelyben a mozgás segít elvonni az energiát a tumorsejtektől, miközben az izmokat ellátja „üzemanyaggal”. A kutatók bíznak benne, hogy ez a megközelítés új, pontosabban célzott daganatellenes terápiák alapja lehet.

A teljes tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban olvasható.

Fontos hangsúlyozni, hogy a testmozgás önmagában nem helyettesíti a hagyományos daganatellenes kezeléseket, mint a műtét, a kemoterápia vagy a sugárterápia. Ezeket a módszereket csak kiegészítheti, erősítheti. Daganatos betegség gyanúja vagy már ismert diagnózis esetén minden esetben szakorvossal kell egyeztetni, mielőtt bárki önállóan változtatna az életmódján vagy a kezelésén.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!