Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA NASA folyamatosan feszegeti a határokat, és most egy újabb izgalmas fejezetet nyit az univerzum kutatásában. Bár a James Webb űrteleszkóp (JWST) már eddig is lenyűgöző eredményeket produkált, a mélyebb megértéshez csapatmunkára van szükség. Ezért indítják útjára a Pandora elnevezésű küldetést, hogy kiegészítse és új szintre emelje a már meglévő kutatásokat. Ez a kisméretű műhold nem versenytársa, hanem hűséges társa lesz a hatalmas obszervatóriumoknak.
A Pandora legfontosabb feladata, hogy hosszú időn keresztül figyelje meg azokat a csillagokat, amelyek körül bolygók keringenek. Míg a JWST rendkívüli részletességgel képes elemezni egy-egy objektumot, az ideje korlátozott és drága. Ezzel szemben a Pandora türelmesen, akár 24 órán keresztül is képes egyetlen csillagra fókuszálni. Ez a kitartó figyelem lehetővé teszi, hogy a kutatók pontosan megkülönböztessék a csillag saját aktivitását (például a napfoltokat) a bolygó légköréből érkező jelektől. Így a tudósok tisztább képet kapnak arról, mi is történik valójában ezekben a távoli világokban.
A tökéletes páros: Pandora és a James Webb űrtávcső
A modern csillagászat egyik legnagyobb kihívása az adatok tisztítása és helyes értelmezése. Amikor a James Webb űrtávcső egy távoli bolygó légkörét vizsgálja, a gazdacsillag fénye gyakran „zajosítja" a méréseket. A csillagfoltok és a flerek (kitörések) könnyen megtéveszthetik a műszereket, és hamis adatokat eredményezhetnek a bolygó kémiai összetételéről. A Pandora éppen ezt a problémát orvosolja. A két teleszkóp együttműködése olyan szinergiát teremt, amelyre korábban nem volt példa az űrkutatás történetében.
Konkrétan, a Pandora a látható és az infravörös tartományban egyszerre végez méréseket. Ez a technika kulcsfontosságú, mivel a különböző hullámhosszak eltérő információkat hordoznak a csillagok viselkedéséről. Miután a Pandora összegyűjti ezeket az adatokat, a NASA tudósai felhasználják őket a JWST méréseinek korrigálására. Következésképpen a James Webb űrtávcső által szolgáltatott adatok sokkal pontosabbá válnak, így a kutatók magabiztosabban jelenthetik ki, hogy találtak-e vizet, szén-dioxidot vagy más, az élet szempontjából fontos molekulát egy idegen világ légkörében.
Vadászat a lakható világokra
Az emberiség egyik legősibb kérdése, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban. A NASA ezen a területen is áttörést vár a küldetéstől. A projekt elsődleges célpontjai azok a csillagrendszerek, ahol már felfedeztek exobolygó jelölteket, de a légkörükről még keveset tudunk. A kutatók különösen azokra a bolygókra kíváncsiak, amelyek a lakható zónában keringenek, ahol a víz folyékony halmazállapotban maradhat meg a felszínen. A Pandora segít majd eldönteni, mely bolygók érdemesek a további, mélyrehatóbb vizsgálatra.
Továbbá, a misszió körülbelül 20 csillagot és azok exobolygó kísérőit fogja vizsgálni. Ez a minta elég nagy ahhoz, hogy statisztikailag is releváns következtetéseket vonjanak le a különböző típusú csillagok és bolygók kapcsolatáról. A vörös törpék például gyakoriak a galaxisunkban, de heves kitöréseikkel veszélyeztethetik a körülöttük keringő bolygók légkörét. A Pandora mérései rávilágítanak majd arra, hogy ezek a gyakori csillagok mennyire alkalmasak arra, hogy életet hordozó bolygóknak adjanak otthont, ezzel szűkítve a keresést a legígéretesebb jelöltekre.
Fotó: VICTOR DE SCHWANBERG/SCIENCE PHO / VSC
A kis műholdak nagy jövője
A Pandora küldetés nem csupán a tudományos felfedezések miatt jelentős, hanem technológiai demonstrációként is szolgál. Ez a projekt bizonyítja, hogy a viszonylag olcsó, kisméretű műholdak (SmallSats) is képesek világszínvonalú tudományos munkát végezni. A NASA „Pioneers" programjának részeként a Pandora költséghatékony megoldást kínál az űrkutatás égető kérdéseire. Ahelyett, hogy évtizedeket várnánk egy újabb gigantikus űrteleszkópra, ezek a kisebb, célzott feladatokra tervezett eszközök gyorsan és rugalmasan bővítik tudásunkat.
A Pandora sikere utat nyithat a jövőbeli hasonló küldetések előtt. Ha ez a koncepció beválik, a jövőben egész flottányi kisműhold támogathatja a nagy obszervatóriumok munkáját, mindegyik egy-egy speciális feladatra koncentrálva. Ez a megközelítés demokratizálhatja az űrkutatást, és felgyorsíthatja a felfedezések ütemét.
