Bár a legtöbben egy végtelen, hófehér pusztaságnak képzelik a déli kontinenst, az Antarktisz jég alatt valójában egy rendkívül izgalmas, sziklás földrész. A terület közel 98 százalékát ma is több kilométer vastag jégtakaró borítja, amely évmilliók óta elzárja előlünk a mélyben fekvő tájat.

Fotó: Google Gemini AI
A kutatók most egy forradalmian új módszerrel pillantottak be a jégpáncél alá, és az eredmények a tudományos világot is meglepték:
a mélyben egy olyan kontinens rajzolódott ki, amely domborzatát tekintve éppolyan változatos, mint bármelyik másik szárazföld a Földön.
Antarktisz jég alatti világa: a Marsot jobban ismerjük, mint a saját bolygónkat
A tudományos közösségben gyakran elhangzik, hogy paradox módon többet tudunk a Mars vagy a Vénusz felszínéről, mint arról, mi rejtőzik a saját bolygónk déli sarkvidékén. Ennek egyszerű oka van: a vastag jégrétegen keresztül rendkívül nehéz közvetlen méréseket végezni.
Az Edinburgh-i Egyetem vezetésével készült új Antarktisz-térkép azonban áttörést hozott. A kutatók az úgynevezett IFPA (Ice Flow Perturbation Analysis) elnevezésű módszert hívták segítségül. Ez a bonyolultnak hangzó eljárás valójában egy zseniális trükkön alapul: a jégfelszín apró egyenetlenségeiből, a jég mozgásából következtetnek arra, hogy milyen hegyek és völgyek vannak a mélyben – hasonlóan ahhoz, ahogy egy takaró redőiből kitalálhatjuk, mi van alatta.
A Föld legmélyebb pontja a jég alatt rejtőzik
Az új adatok megerősítették, hogy az Antarktisz domborzata egészen szélsőséges magasságokat és mélységeket rejt. A kutatók azonosítottak például a Kelet-Antarktiszon, a Denman-gleccser alatt egy olyan hatalmas kanyont, amely valóságos rekordernek számít.
A mérések szerint itt található a Föld legmélyebb pontja (mármint a szárazföldi lemezeket tekintve, nem az óceánokat), ahol a sziklás aljzat elképesztő mélységbe, 3500 méterrel a tengerszint alá nyúlik le. Összehasonlításképpen: ez mélyebb, mint amilyen magas a legtöbb európai hegység. De nem ez az egyetlen mélyedés: a Nyugat-Antarktiszon lévő Bentley-árok is több mint 2500 méterrel fekszik a tengerszint alatt.

Fotó: Professor Robert Bingham / University of Edinburgh
Miért fontos ez nekünk?
A felfedezés nem csupán a térképészeknek érdekes, hanem húsbavágó kérdéseket vet fel a klímaváltozással kapcsolatban is.
Ahogy a bolygó melegszik, a jégtakaró olvadása drasztikus tengerszint-emelkedéshez vezethet.
Mathieu Morlighem professzor, a tanulmány egyik társszerzője szerint az új térkép kulcsfontosságú lesz a jövőben. A rücskösebb, hegyesebb felszín ugyanis "fékezheti" a jégtakaró mozgását és visszahúzódását, míg a sima völgyek gyorsíthatják azt. Ha pontosan ismerjük az Antarktisz jég alatt fekvő domborzatát, a tudósok sokkal precízebben tudják majd megmondani, mely városokat és mikor fenyegetheti a vízszint emelkedése a következő évtizedekben.