Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kutatás rávilágított arra is, hogy a bélflóránk sokkal érzékenyebb a környezeti hatásokra, mint korábban gondoltuk. A bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok közössége ugyanis kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, a tápanyagok felszívódásában és még a mentális egészségünkben is. Következésképpen, amikor a bélbaktériumok közösségét peszticidek érik, az egész szervezetünk működése megváltozhat.

Fotó: JULIEN TROMEUR/SCIENCE PHOTO LIB / JTO
Egyes bélbaktériumok különösen érzékenyek a vegyszerekre
A cambridge-i kutatócsoport részletes laboratóriumi vizsgálatokat végzett, amelyek során különböző mezőgazdasági peszticidek hatását elemezték emberi bélbaktériumok mintáin. Az eredmények megdöbbentőek voltak: már viszonylag alacsony koncentrációban is jelentős változásokat tapasztaltak a mikrobiális közösségek összetételében. Továbbá a kutatók kimutatták, hogy bizonyos hasznos baktériumtörzsek különösen érzékenyek ezekre a vegyszerekre.
Az is kiderült, hogy nem minden peszticid egyformán káros. Egyes vegyületek sokkal agresszívabban támadták meg a bélflórát, mint mások. A University of Cambridge tudósai szerint ez azért fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy a jövőben célzottabban válasszuk ki a használt növényvédő szereket. Ennek köszönhetően csökkenthető lenne a humán egészségre gyakorolt negatív hatás, miközben a mezőgazdasági termelés hatékonysága is megmaradhatna.
Úton az egészségesebb jövő felé
A felfedezés gyakorlati következményei messzemenőek.
- Elsősorban, a kutatás alapján újragondolhatjuk az élelmiszer-biztonsági szabályozásokat és a megengedett peszticidek típusait.
- Másodsorban, a fogyasztók tudatosabban választhatnak biotermékeket, hiszen most már tudományos bizonyítékaink vannak arra, hogy a konvencionális mezőgazdaságban használt vegyszerek valóban hatással vannak bélbaktériumokra.
Ráadásul ez a kutatás új távlatokat nyit meg a prebiotikumok és probiotikumok fejlesztésében is. Ha pontosan ismerjük, hogy mely baktériumtörzseket károsítják a peszticidek, célzott terápiákat dolgozhatunk ki ezek pótlására. Végső soron a University of Cambridge munkája hozzájárulhat olyan mezőgazdasági gyakorlatok kidolgozásához, amelyek egyensúlyt teremtenek a hatékony termelés és az emberi mikrobiom védelme között. Ez pedig mindannyiunk egészségét szolgálná hosszú távon.