Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A csillagászat szerelmesei számára felejthetetlen élményeket ígér a 2026-os esztendő, hiszen rengeteg látnivaló vár ránk. A közelgő égi események között káprázatos szuperholdak, intenzív meteoresők és drámai nap- és holdfogyatkozások is szerepelnek, így az év minden szakaszában érdemes lesz az eget fürkészni.
Az idei év nem lesz eseménytelen: számos égi esemény kápráztatja majd el a szemfüles érdeklődőket. Fényes teliholdak, látványos meteoresők és rendkívüli napfogyatkozások adnak bőséges okot arra, hogy 2026-ban sokan tekintsenek fel az égre.
Fotó: CHRIS JUHN / NurPhoto
Égi események 2026-ban: farkasholddal és meteorrajjal indult az új esztendő
Az új év január 3-án, szombaton a farkasholddal indult, amely az idei három szuperhold közül az első volt. A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter az EarthSky szerint az ezüstös égitesttől délre tűnt fel.
A szuperhold fényereje — amely a Földhöz való közelsége miatt nagyobbnak és fényesebbnek látszott egy átlagos teliholdnál — megnehezítette a Quadrantidák meteorraj megfigyelését. A raj tetőzése magyar idő szerint szombat este 22:00 és vasárnap hajnali 01:00 között zajlott, éppen akkor, amikor a telihold uralta az éjszakai eget.
Ez a két esemény azonban csak a kezdet volt. Az Amerikai Meteor Társaság szerint 2026-ban még számos további meteorrajra és égi jelenségre számíthatunk.
Fotó: SOUMYABRATA ROY / NurPhoto
Szuperholdak és teliholdak
A legtöbb évben 12 telihold van. 2026-ban azonban 13 várható, mivel májusban kettő is lesz. A hónap második teliholdját kék holdnak nevezik — innen ered az angol once in a blue moon („nagyon ritkán”) kifejezés. A teliholdak jellemzően 29 naponta követik egymást, miközben a naptári hónapok többsége 30 vagy 31 napos, így a kettő nem esik teljesen egybe. Ez nagyjából két és fél évente vezet kék holdhoz.
A januári szuperhold után a következő kettő novemberben és decemberben lesz. A Hold átlagosan mintegy 384 472 kilométerre kering a Földtől, az EarthSky szerint azonban a decemberi szuperhold lesz az év legközelebbi ilyen eseménye, mindössze 356 740 kilométeres távolságban.
Meteorrajok
Az Amerikai Meteor Társaság szerint 2026-ban az alábbi meteorrajok várhatók:
- Lyridák: Április 21-22.
- Éta Aquaridák: Május 5-6.
- Déli Delta Aquaridák: Július 30-31.
- Alfa Capricornidák: Július 30-31.
- Perseidák: Augusztus 12-13.
- Orionidák: Október 21-22.
- Déli Tauridák: November 4-5.
- Északi Tauridák: November 11-12.
- Leonidák: November 16-17.
- Geminidák: December 13-14.
- Ursidák: December 21-22.
A Perseidák és a Geminidák lesznek az év leglátványosabb meteorrajai”
— mondta Robert Lunsford, az Amerikai Meteor Társaság csillagásza.
A Perseidák várhatóan holdfény-zavarás nélkül tetőznek majd. A Geminidák 2025-ben óránként 135 meteort is produkálhattak, és nincs okunk feltételezni, hogy 2026-ban ne látnánk hasonló aktivitást, miután a Hold lenyugszik.
Fotó: LIU DAPENG / XINHUA
Napfogyatkozások
A NASA szerint idén két napfogyatkozás és két holdfogyatkozás kínál látványos élményt az égbolt figyelőinek.
Február 17-én gyűrűs napfogyatkozás lesz az Antarktisz felett. Mivel ilyenkor a Hold távolabb van a Földtől, nem tudja teljesen eltakarni a Napot, egy világító perem látható marad. Ez kelti a „tűzgyűrű” illúzióját. Ugyanekkor az Antarktiszon, Afrikában és Dél-Amerikában részleges, sarló alakú fogyatkozás lesz látható. A jelenség megfigyeléséhez mindenképpen szükség van megfelelő védőszemüvegre, mivel a Nap fénye még ekkor is károsíthatja a szemet.
Augusztus 12-én teljes napfogyatkozás látszik majd Grönlandon, Izlandon, Spanyolországban, Oroszországban és Portugália egyes részein, míg Európa, Afrika és Észak-Amerika más területein részleges napfogyatkozás lesz megfigyelhető.
Holdfogyatkozások
Március 3-án teljes holdfogyatkozás lesz látható Ázsiában, Ausztráliában, a csendes-óceáni térségben és Amerikában. A jelenség csak teliholdkor jöhet létre, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalba kerülnek, és a Hold belép a Föld árnyékába. A külső árnyék a penumbra, a sötétebb belső rész az umbra.
A Hold ilyenkor nem tűnik el teljesen, hanem a Föld légkörén áthaladó napfény vöröses árnyalatba vonja, ezért nevezik az eseményt „vérholdnak”. A szín azért alakul ki, mert a kék fény erősebben szóródik a légkörben, míg a vörös jobban áthatol rajta.
Augusztus 27–28-án részleges holdfogyatkozás lesz látható Amerikában, Európában, Afrikában és Nyugat-Ázsiában.
Fotó: IZHAR KHAN / AFP
Bolygóegyüttállások
Februárban hat bolygó jelenik meg egy vonalban az éjszakai égbolton. A Szaturnusz a horizont közelében látszik majd, míg a Vénusz és a Merkúr napnyugta után bukkan fel. A Neptunusz csak távcsővel figyelhető meg, az Uránusz pedig február 23-án kerül a Hold közelébe.
A Jupiter a kora esti órákban is jól látható lesz, február 26-án pedig szoros együttállást alkot a Holddal. Május 19-én a holdsarló a Jupiter és a Vénusz között ragyog, június elején pedig a két bolygó egymás mellett jelenik meg az égen. Június 8-án és 9-én optikai illúzió kelti majd azt a benyomást, mintha helyet cserélnének.
Október 6-án a Hold átmenetileg eltakarja a Jupitert Észak-Amerika egyes részein, november 16-án pedig a Mars vörös fénye bukkan fel a Jupiter közelében. December 4-én a holdsarló a Vénusszal alkot párt, miközben a Jupiter és a Mars egy másik fényes kettőst rajzol az égre.
