Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Grönland nem csupán a Föld legnagyobb szigete, hanem egy valóságos geológiai kincsesbánya, amely alapjaiban rajzolhatja át a világgazdaság térképét. A vastag jégréteg alatt a legmodernebb technológiákhoz nélkülözhetetlen ritkaföldfémek és hatalmas olajkészletek rejtőznek. A tudósok azonban figyelmeztetnek: a grönlandi kincsek megszerzése végzetes láncreakciót indíthat el.
Bár Grönland felszínének nagy részét ma még kilométeres vastagságú jég borítja, a mélyben zajló folyamatok és a legújabb kutatások elképesztő gazdagságról árulkodnak.
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
A sziget geológiai történelme rendkívül változatos:
az elmúlt 4 milliárd év során hegységképződések, vulkánkitörések és kéregmozgások formálták, ami geológiai szempontból egészen különlegessé teszi a területet.
Ennek köszönhető, hogy itt találhatók a Föld legősibb kőzetei, sőt, teherautó méretű termésvas tömbökre és gyémántokat rejtő kürtőkre is bukkantak már a kutatók – írja a The Conversation magazin cikke.
Grönland gigantikus olajmezője az USA készleteivel vetekszik
A legmegdöbbentőbb adatokat az Amerikai Földtani Intézet (USGS) tette közzé.
Becsléseik szerint Északkelet-Grönlandon a jég alatt mintegy 31 milliárd hordónyi olajegyenértéknek megfelelő szénhidrogén rejtőzhet.
Hogy érzékeljük a nagyságrendet:
ez a mennyiség vetekszik az Egyesült Államok teljes bizonyított kőolajtartalékával.
A szakértők szerint a sziget partjait kiterjedt kőolajrendszerek övezhetik, és a szárazföldi medencék is hasonló potenciállal bírnak, mint a szénhidrogénekben dúskáló Norvégia tengeri talapzata.
A jövő technológiája a jég alatt hever
Nemcsak az olaj, hanem a zöldátálláshoz elengedhetetlen kritikus nyersanyagok miatt is a nagyhatalmak célkeresztjébe került a sziget. A lítium és a különféle ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek az elektromos autók, a szélturbinák és az atomreaktorok működéséhez.
A kutatások szerint Grönland jég alatti tartalékai globális szinten is sorsdöntőek lehetnek:
- A mélyben rejlő készletek a világ legnagyobbjai közé tartozhatnak.
- Csak a diszprózium és a neodímium esetében a sziget képes lenne fedezni a jövőbeni globális kereslet több mint negyedét.
- Ezek az anyagok jelenleg nehezen beszerezhetők, így a grönlandi lelőhelyek feltárása alaposan felkavarhatná a világpiacot.
Dánia és az Egyesült Államok már kiterjedt kutatásokat folytat a kereskedelmi bányászat lehetőségéről.
Áldás vagy átok a grönlandi természeti kincsek sokasága?
A történetnek azonban van egy sötétebb oldala is. A kincsekhez való hozzáférést paradox módon éppen a klímaváltozás teszi lehetővé. 1995 óta egy Albánia nagyságú területről tűnt el a jég, és az olvadás egyre gyorsul. A modern radaros technológiákkal ma már 2 kilométeres jégvastagság alá is belátnak a tudósok, feltérképezve a mélyben rejlő értékeket.
Itt jön a képbe egy súlyos dilemma:
ha elkezdik nagyüzemben kitermelni ezeket a kincseket, hogy támogassák a zöld energiaátmenetet (például az elektromos autók gyártását), azzal tovább gyorsíthatják a klímaváltozást. A bányászat tönkreteheti az érintetlen tájat, és hozzájárulhat a tengerszint emelkedéséhez, ami a part menti települések elárasztásával fenyeget.
Bár a bányászatot jelenleg szigorú, még az 1970-es évekből származó törvények szabályozzák, az Egyesült Államok fokozódó érdeklődése és a gazdasági nyomás miatt egyre nagyobb az esély arra, hogy lazítanak ezeken a kontrollokon.
