Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egy brit egyetem kutatói nagyobb mennyiségben találtak mikroműanyagot vidéki területeken, mint a városokban. Kiderült, hogy a mikroműanyag-szennyezés nem főleg városi probléma. A tanulmány kimutatta, hogy a vidéki környezet sincs biztonságban a levegőben szálló mikroműanyagoktól, és hogy a terepviszonyok, például a fák befolyásolják a szennyezés mintázatait.
A Leedsi Egyetem tanulmánya három hónap alatt naponta négyzetméterenként 500 mikroszkopikus részecskét talált egy erdős területen – ez majdnem kétszer annyi, mint amennyit egy városközpontban összegyűjtött mintában találtak. A kisebb műanyagok széles körű jelenléte potenciális egészségügyi kockázatot jelent, mert az emberek belélegzik, függetlenül attól, hogy a városban, vagy vidéken élnek. A fák és más növényzet befogja a légkörből levegőben lebegő mikroműanyagokat, amik így lerakódnak. A részecskék terjedését befolyásolják a különböző tájak és az időjárási viszonyok. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a mikroműanyagok hetekig a levegőben maradnak, és a legkisebb részecskék több ezer kilométert tesznek meg. A részecskék a kavargó légáramlatokkal terjednek szét.
A mikroműanyag lerakódását nem csak az emberi tevékenység alakítja
A csapat vizsgálta, hogy milyen hatással van az időjárás a különböző részecskékre és hogy ez hogyan függ össze a különböző tájakon észlelt részecskefajtákkal. Három helyszínen végezték a tanulmányt: vidéken, Oxfordshire-ben a Wythami Erdőben, egy külvárosban: Summertownban, és Oxford városában. 2023 májustól júliusig 2-3 naponta mintát vettek. Nagy felbontású spektroszkóppal megmérték, hogy a mintában lévő anyagok mennyire nyelik el az infravörös fényt, így meg tudták állapítani, hogy miből állnak az anyagok. 21 különböző műanyag fajtát azonosítottak, 4 mérettartományban:
- 25–50 μm: egy nagy baktérium mérete
- 50–75 μm: kb. egy pollenszemcse mérete
- 75–100 μm: kb. egy homokszem mérete
- nagyobb, mint 100 μm: kb. az emberi hajvastagság mérete
Megvizsgálva hogyan és hol rakódtak le, és vizsgálva az tanulmány ideje alatti időjárási változókat, naponta négyzetméterenként 12-500 részecskét regisztráltak. A Wythami Erdőben találták a legtöbb részecskét, míg Oxfordban a különböző részecskék legnagyobb választékát.
A részecskék 99%-a a legkisebb méretű volt, mely az emberi szem számára láthatatlan. A Wythami Erdőben talált részecskék legtöbbje polietilén-tetraflalát volt, vagyis PET, mely ruházatban és az élelmiszer tárolásban használatos.
Summertownban a műanyag zsákok készítésére használt polietilénből találtak a legtöbbet. Oxfordban etilén vinil-alkohol részecskéből találtak a legnagyobb mennyiségben, ezt a polimert széles körben használják többrétegű élelmiszer csomagolásban, autóipari üzemanyag rendszer komponenseknél és ipari filmekben.
Az időjárási körülmények erősen befolyásolják a részecskék mozgását. Amikor magas volt a légnyomás, ami nyugodt, napsütéses az idővel jár, kevesebb részecske rakódott le, szeles időben azonban, különösen, ha északkeleti szél fújt, nagyobb számban rakódtak le. Az esőzés csökkentette a részecskék számát, de az összegyűjtött részecskék nagyobbak voltak.
Az időjárási mintázatoknak befolyásolják a mikroműanyag szétszóródását és lerakódását, és a fák és más növényzet is szerepet játszik a levegőben lebegő részecskék elfogásában és lerakódásában. A mikroműanyag lerakódását nem csak az emberi tevékenység alakítja, hanem a környezeti tényezők is, aminek fontos következményei vannak a megfigyelés, a szennyezés kezelése és csökkentése szempontjából.
(Forrás: University of Leeds: https://www.leeds.ac.uk/)
