A kutatók most publikáltak egy dolgozatot a Forensic Sciences Research igazságügyi tudományos magazinban, melyben összegyűjtötték az összes olyan esetet, ahol mohát találtak és a mohák rokonait és amelyek segítségével megoldották a bűntényeket. A kutatók a dolgozatukkal arra akarják felhívni a figyelmet, hogy milyen fontosak a botanikai bizonyítékok, mert a nyomozók könnyen figyelmen kívül hagyják őket, mivel nem tudják, mik is ezek.

Fotó: Field Museum
A mohák értékes eszközök a törvényszéki szakértők számára
A mohák a mohafélék családjának tagjai. Ezek a legalapvetőbb növények közé tartoznak, valódi száruk, levelük, gyökerük, vagy magjuk nincsen. Egyszerű anatómiájuk lehetővé teszi, hogy a vizet és a tápanyagokat közvetlenül vegyék fel a környezetükből, így képesek nagyon jól boldogulni árnyékos, nedves, mocsaras területeken, ahol több „fejlett” növény gyakran küzd. Vannak olyan mohafélék, melyek rendkívül érzékenyek a környezetükre, a különböző fajoknak különös affinitásuk van a különböző életfeltételekhez. Mivel olyan kicsik, mindenféle mikroélőhelyük van nekik – még ha egy terület általánosságban úgy is tűnik, hogy egy élőhely fajta, ők találnak egy pontot, ami megfelelő a számukra, az árnyékban, vagy a lombkoronában, vagy még a fű alatt is. Ráadásul különböző fajta, még kisebb organizmusok élnek ezeken a mohákon, ami további nyomokkal szolgál a nyomozók számára. Ez azt jelenti, hogy a mohák értékes eszközök a törvényszéki szakértők számára, akik olyan részleteket keresnek, amik igazolják, hogy hol történt a bűncselekmény. A kutatók 150 év tudományos irodalmat vizsgáltak át, hogy megnézzék, hogyan használták ezeket a növényeket a nyomozások során. Kiderült, hogy nem nagyon használták. A legkorábbi eset, amit találtak, 1929-ből származik, amikor egy bomló csontvázon lévő moha növekedési rátája segített a nyomozóknak megállapítani mikor halt meg az illető. Az elmúlt évszázadban legalább tízzel több eset volt Finnországban, Svédországban, Olaszországban, Kínában és az USA-ban, amelyben a moháknak szerepük volt abban, hogy megállapították mikor, hol, vagy hogyan történt a bűncselekmény.
A dolgozatban leírják az egyik esetüket. 2011-ben egy Kate nevű csecsemőt meggyilkolt az apja, de a kislány holttestét nem találták. Az apa azonban megmondta a rendőrségnek, hogy Michigan északi részén temette el a gyermeket. Az apa cipőin mikroszkopikus növényi darabokat találtak. 2013-ban a dolgozat egyik szerzője, Matt von Konrat által vezetett botanikus csapat a területen növő különböző füveket, fákat, és mohákat vizsgálta, olyan pontot kerestek, ahol az apa cipőin talált tucatnyi növényfaj megtalálható.
Több száz mohafaj, és több tucat fű- és fafaj él azon a területen. A mohadarabok alapján azonban tudták, hogy miféle mikroélőhelyet kell keresniük.
A csapat végül azonosított egy körülbelül 5 négyzetméteres területet, ahol Kate-et valószínűleg eltemették. A nyomozás eredetileg hét megyében folyt, ebből a hét megyéből szűkítették le ezt a kis területet. Az apa megerősítette, hogy ez az a hely, ahol eltemette a gyermekét.
(Forrás: Field Museum: https://www.fieldmuseum.org/)