Készüljön a legrosszabbra! Így tarolhatja le az ónos eső az országot

Vágólapra másolva!
Ónos eső kialakulásának veszélyére figyelmeztetnek a meteorológusok. De vajon hogy képződik ez a látványos, ugyanakkor sokszor veszélyes csapadékforma, és mi köze az ónos esőnek az ónhoz?
Vágólapra másolva!

A zord hideg után még mindig nem a tavasz köszönt ránk az előrejelzések szerint, pedig már sokan magunk mögött hagynánk az idei tél meglepetéseit. Helyette érkezik az ónos eső jégpáncélt vonva fákra, utakra és autókra. Az első pillantásra gyönyörűen csillogó jégréteg komoly veszélyt jelent a közlekedésre és a mindennapi életre. 

Az ónos eső kialakulásához különleges légköri folyamatokra van szükség.
Az ónos eső kialakulásához különleges légköri folyamatokra van szükség.
Fotó: MTI/Varga György / MTI/Varga György

A rettegett csapadékforma kialakulásának hátterében különleges légköri folyamatok állnak.

Az ónos eső kialakulásának háttere

Az ónos eső kialakulása összetett légköri feltételekhez kötött. A Kárpát-medence adottságai kedveznek ezen feltételeknek, ezért hazánkban nem ritka jelenség. Leggyakrabban tél elején vagy végén figyelhető meg eltérő hőmérsékletű légrétegek találkozásánál. 

A folyamat feltételei:

A felhők alatti légréteg pozitív hőmérséklete

Az ónos eső kialakulásához szükség van egy felső, enyhébb levegőrétegre. Amikor a felhőből hó vagy jég formájában aláhulló csapadékelemek a pozitív hőmérsékletű légrétegbe kerülnek, ott megolvadnak, és folyékony halmazállapotúak lesznek. 

Felszín közeli fagypont alatti hőmérséklet

Amikor ezek a vízcseppek alacsonyabb hőmérsékletű, fagypont alatti rétegekbe érnek, még nem fagynak meg azonnal, előbb túlhűlt állapotba kerülnek. Majd ha van idejük még a levegőben megfagyni, akkor jégdara hullik a felszínre, ha viszont nincs, akkor a cseppek a fagypont alatti talajjal vagy tárgyakkal érintkezve fagynak meg. A felszín érintésével pillanatok alatt alakulnak általában vékony jégréteggé, átlátszó jégburokba csomagolva a felszínt.

A légköri egyensúly szerepe

A jelenséghez elengedhetetlen, hogy a felső melegebb és az alsó hideg réteg egyszerre legyen jelen. Ha a talaj túl meleg, a cseppek egyszerűen esőként érkeznek a felszínre; ha a felső levegő túl hideg, akkor évszaktól függően hó vagy jégeső hullik.

Valóban ónos az ónos eső?

Nem. Az ónos eső a nevével ellentétben nem azt jelenti, hogy ónnal bélelt esőcseppek hullanak égből, hanem 

a kialakuló jégpáncélra utal, ami olyan, mintha ónnal vonná be a tárgyakat. 

Más nyelvek „fagyott, darás vagy túlhűtött” esőnek nevezik. Ezzel szemben a National Geographic magazin szerint Berde Áron már 1847-ben is ónos esőnek nevezi a jelenséget az egyik első magyar meteorológiai tankönyvben, a „Légtüneménytan s a két Magyarhon égalji viszonyai” című kötetében. 

Miért veszélyes az ónos eső

Meteorológiai szempontból az ónos eső a légköri rétegek olyan egyensúlyának jele, amely csak rövid ideig tartható fenn, mégis drámai hatással bírhat.

Legfeltűnőbb hatása a felületek csúszóssá válása. 

  • A járdákon, utakon egyaránt csúszós jégréteg képződik, amely könnyen balesetekhez vezethet a gyalogos vagy közúti közlekedésben egyaránt. 
  • Távvezetékeket szakíthat le, ezzel áramkimaradást okozva. 
  • Növényekben is kárt tehet, a jéggel borított ágak letörhetnek.

Fokozott jelentőséggel bír, hogy türelmesen, odafigyeléssel közlekedjünk az elkövetkező napokban. 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!