Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A NASA legújabb űrtávcsöve, a SPHEREx fontos felfedezést tett az ismert csillagközi látogatóval kapcsolatban. A 3I/ATLAS üstökösből szerves molekulák áramlottak ki, miközben az égitest tavaly elhaladt a Föld mellett. A műszerek által rögzített adatok szerint ezek az anyagok az élet alapvető építőkövei. Utalhat a jelenlétük idegen civilizációra?
A SPHEREx űrtávcső a pályájáról figyelte meg ezt a ritka égi vándort, amint az megkerülte a Napot. A 3I/ATLAS decemberben került a legközelebb a Földhöz, mielőtt megkezdte volna hosszú útját kifelé a Naprendszerünkből.
Fotó: Google Gemini AI
A megfigyelések során a műszerek az élet szempontjából kulcsfontosságú vegyületeket, köztük szerves molekulákat (például metanolt és metánt), valamint cianidot mutattak ki az üstökösből kiáramló anyagban.
Ezek a molekulák alapvető fontosságúak a földi biológiai folyamatokhoz. A NASA által kiadott közlemény azonban hangsúlyozza, hogy az említett anyagok nem biológiai folyamatok termékeként is létrejöhetnek. Más szóval, a szerves kifejezés ebben az esetben nem jelent földönkívülieket. A SPHEREx kutatói az eredményeiket az Amerikai Csillagászati Társaság Kutatási Jegyzeteinek februári számában tették közzé. Ez a kiadvány olyan folyamatban lévő munkákat mutat be, amelyek még nem estek át szakmai lektoráláson.
Mit árulnak el a 3I/ATLAS gázai?
A 3I/ATLAS 2025-ben vált híressé, mivel ez volt a valaha észlelt harmadik csillagközi látogató, és feltehetően a legöregebb üstökös, amit eddig láttunk. Az eredete jelentős találgatások tárgya volt, és többször felmerült az a javaslat is, hogy esetleg egy idegen űrhajóról lehet szó. A csillagászok azonban szinte teljesen biztosak abban, hogy a 3I/ATLAS egy másik csillagrendszerből származó természetes üstökös, és az új eredmények ezen nem változtatnak.
Amikor az üstökösök közelebb repülnek a csillagokhoz, felmelegszenek. Ennek hatására a felszínükön lévő jég szublimál, vagyis szilárd halmazállapotból közvetlenül gázzá alakul. Ezek az újonnan felszabaduló gázok sugarakban törhetnek elő az üstökös felszínéről. A gázok ezután körbeveszik az üstökös testét egy kóma nevű felhőt alkotva, majd az üstökös mögé sodródva hosszú csóvát képeznek. A kutatók képesek észlelni és tanulmányozni ezeket a gázokat, és ezáltal feltárni az üstökös összetételét.
Carey Lisse, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának csillagásza és a tanulmány vezető szerzője a NASA közleményében elmondta, hogy a 3I/ATLAS 2025 decemberében, a Nap melletti szoros elhaladása után teljes erővel lövellte ki anyagát az űrbe. Ez okozta az égitest jelentős kifényesedését is. Lisse hozzátette, hogy a bolygóközi térben még a vízjég is gyorsan gázzá alakult. Mivel az üstökösök tömegének körülbelül egyharmadát vízjég alkotja, a 3I/ATLAS bőséges mennyiségű új, szénben gazdag anyagot bocsátott ki, amely addig a felszín mélyén, a jégbe zárva rejtőzött. A kutatók most a korai naprendszerre jellemző anyagok szokásos skáláját látják, beleértve a szerves molekulákat, a kormot és a kőzetport, amelyeket egy üstökös jellemzően kibocsát.
Fotó: NASA/JPL-Caltech
Bár ezek a szerves molekulák tipikusak lehetnek egy üstökös esetében, a maguk módján mégis figyelemre méltóak.
Egy népszerű elmélet szerint ugyanis az üstökösök szétszórhatják az élet csíráit a kozmoszban található égitesteken, beleértve a Földet is.
Az űrtávcső, ami jókor volt jó helyen
A csillagászok először 2025 júliusában észlelték a 3I/ATLAS üstököst. Ekkor egy ismeretlen objektumot vettek észre, amely óránként körülbelül 221 000 kilométeres sebességgel száguldott a Jupiter pályáján belül. A kutatók úgy vélik, hogy az égitest már évmilliárdok óta utazik az űrben. Útja során lendületet nyert a gravitációs parittya-hatásból, miközben más csillagok és csillagködök mellett haladt el.
- Miután megkerülte a Napot, és október végén elérte pályájának csillagunkhoz legközelebbi pontját (a perihéliumot), a 3I/ATLAS decemberben mintegy 270 millió kilométerre közelítette meg bolygónkat.
A SPHEREx űrtávcső 2025 márciusában állt alacsony Föld körüli pályára. A szerkezet éppen jókor volt jó helyen ahhoz, hogy december 8. és 15. között megfelelő rálátása legyen az üstökösre.
Ezt az űrtávcsövet arra tervezték, hogy 102 különálló infravörös színérzékelő segítségével pásztázza a teljes égboltot. Ez segíteni fogja a kutatókat abban, hogy jobban megértsék a világegyetemet, beleértve az üstökösök körüli gázokat, és hogy az élet összetevői után kutassanak.
Mivel az indítás után ilyen hamar nem tervezték egy csillagközi látogató megfigyelését, a 3I/ATLAS elhaladása szerencsés fordulatot jelentett a kutatók számára.
Yoonsoo Bach, a Koreai Csillagászati és Űrtudományi Intézet kutatója és a tanulmány társszerzője a közleményben kiemelte, hogy egyedülálló űrtávcsövük példátlan adatokat gyűjt az egész univerzumból. Ebben az esetben azonban a galaxisunk maga szállította házhoz egy távoli csillagrendszer darabját, mindössze néhány hónappal a távcső felbocsátása után, a SPHEREx pedig készen állt a megfigyelésre. Ahogy fogalmazott: a tudomány néha ilyen,
jókor kell lenni jó helyen.
A 3I/ATLAS jelenleg a Jupiter felé tart, ahol a NASA Juno űrszondájának még lesz egy utolsó esélye arra, hogy közelről tanulmányozza, mielőtt az üstökös örökre elhagyná a Naprendszerünket.
