Az új kutatás szerint akár igaz is lehet a mondás: „Aludj rá egyet, és a probléma megoldódik!”– ha azt megfelelőképpen teszi az ember. Az egyetem kutatói kimutatták, hogy a hangokkal előhívott álmokban a résztvevők 75 százaléka álmodott az adott problémáról, és jelentős részük másnap meg is tudta azt oldani.

Fotó: HANK GREBE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / HGR
Célzott álmok hangjelekkel
A vizsgálatban eredetileg húsz résztvevő vett részt, akik korábban már tapasztaltak tudatos álmodást – vagyis olyan álmot éltek meg, amikor az álmodó felismeri, hogy álmodik. A kísérlet elején nehéz fejtörőket próbáltak megoldani úgy, hogy minden feladathoz három perc állt rendelkezésre. A feladatokhoz egyedi hangokat rendeltek, de a legtöbb feladat túl nehéznek bizonyult, így nem sikerült megoldani őket. Éjszaka, REM-alvás közben – a gyors szemmozgással járó álomfázisban, amikor a legélénkebbek az álmok – a kutatók lejátszották a feladatokhoz társított hangokat, amelyek így az adott feladatokat felidézték. Ezzel a módszerrel újraaktiválták az agyban a megoldatlan problémákhoz kapcsolódó emlékeket, és vizsgálták, hogyan reagálnak a résztvevők.
Az álmok és a kreativitás kapcsolata
Az eredmények lenyűgözőek voltak: 75 százalékuk álmaiban megjelentek a hangokkal „sugallt” feladványok, és másnap a hangokkal felidézett fejtörőket sokkal nagyobb arányban oldották meg: 42%-uk sikerült, míg a kontrollcsoportnál csupán 17%. „Sok mai probléma igényel kreatív megoldásokat. Ha megértjük, hogyan képes az agy új ötleteket generálni, az közelebb vihet minket a problémamegoldásokhoz, és az álomirányítás kulcsszerepet játszhat ebben” – mondta Ken Paller, a tanulmány vezető szerzője.
Nem csak a tudatos álmodók reagálnak
A kutatás egyik legérdekesebb felfedezése az volt, hogy a hangokra adott álomválaszok akkor is működtek, ha a résztvevők nem voltak tudatos álmodók. Egyikük álombeli karakter segítségét kérte a fejtörő megoldásához, másik a „fák” feladvány kapcsán álmában egy erdőben sétált, míg egy harmadik egy dzsungelben horgászott, miközben az adott feladatról álmodott.
Ezek azt mutatják, hogy a hangok képesek irányítani az álomképeket, még tudatos álmodás nélkül is.
– magyarázta Karen Konkoly, a tanulmány első szerzője.
3D-s nyomkövetés
A kutatók a résztvevők agyi aktivitását és más fiziológiai jeleit poliszomnográfiás módszerrel követték, így biztosítva, hogy a hangjelek csak a REM-alvás alatt legyenek lejátszva. Egyes résztvevők előre megbeszélt jelekkel, például speciális szippantásmintákkal jelezték, hogy hallották a hangot, és álmaikban dolgoznak a feladaton.
Miért fontos mindez?
A kutatók szerint a módszer nemcsak a kreativitás fokozására lehet alkalmas, hanem az érzelmi szabályozás és a tanulás javítására is.
Ha sikerül pontosan megértenünk az álmok szerepét a problémamegoldásban és a mentális egészségben, az álmok komoly prioritássá válhatnak az egészség és a jólét szempontjából”
– foglalta össze Konkoly. Ezáltal a célzott álomaktiválás új távlatokat nyithat a jövőben nemcsak a kreativitás fejlesztésben, de a mentális egészség megőrzésében is.