Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Korunk egyik népbetegsége elleni küzdelem kulcsa lehet, hogy nem a patikában, hanem a képernyő előtt kezdődik. Egy nagyszabású, 20 éven át tartó amerikai vizsgálat szerint mindössze néhány hét célzott agytréning jelentősen csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
A kutatók azt találták, hogy azoknál a felnőtteknél, akik 65 éves kor felett részt vettek egy öt-hat hetes speciális agytréningen, 25 százalékkal csökkent a demencia előfordulásának esélye két évtizeddel később is, azokhoz képest, akik nem vettek benne részt, vagy másfajta kognitív gyakorlatokat teljesítettek.
Fotó: PATRICK T. FALLON / AFP
Miért ennyire fontos a demencia kérdése?
A demencia nem egyszerű feledékenység. A gondolkodás és a memória olyan mértékű hanyatlásáról van szó, amely az önálló életvitelt is ellehetetlenítheti. Becslések szerint az 55 év felettiek mintegy 42 százaléka élete során érintett lehet, és a betegség éves költsége az Egyesült Államokban meghaladja a 600 milliárd dollárt. A leggyakoribb forma az Alzheimer-kór, amely az esetek 60–80 százalékát teszi ki. Ha egy viszonylag rövid, nem gyógyszeres beavatkozás akár csak néhány évvel képes késleltetni a betegség kialakulását, az óriási közegészségügyi jelentőséggel bírhat, de sok család életét is megkönnyítheti.
Nem a jó memória a kulcs
A vizsgálatban több mint 2800, 65 év feletti embert követtek nyomon. A résztvevők különböző típusú kognitív tréningeket kaptak: volt, aki memóriát fejlesztett, mások logikai gondolkodást gyakoroltak.
Az igazi áttörést azonban az úgynevezett „feldolgozási sebesség” tréning hozta. Ez a program arra tanította a résztvevőket, hogy minél gyorsabban és pontosabban ismerjék fel a vizuális információkat.
Számítógépes feladatokat oldottak meg, ahol egyre rövidebb idő alatt kellett egyre összetettebb helyzeteket átlátniuk. A program összesen öt-hat hétig tartott, legfeljebb tíz, nagyjából egyórás foglalkozással. A résztvevők egy része később megerősítő alkalmakat is kapott - és éppen náluk jelent meg a legerősebb védőhatás.
Húsz évvel később is kimutatható volt a hatás
Két évtizeden át követték nyomon a résztvevőket, és a kutatók azt találták, hogy a feldolgozási sebesség tréningen és a későbbi „booster” alkalmakon részt vevők körében 40 százaléknál alakult ki demencia. A tréninget nem kapó kontrollcsoportban ez az arány 49 százalék volt.
A különbség statisztikailag is igazolható volt, és a háromféle vizsgált tréning közül egyedül ez mutatott ilyen tartós védőhatást.
Korábbi elemzések már 10 év után is kedvező eredményeket mutattak, de a mostani adatok azért különösen figyelemre méltók, mert ez az első randomizált klinikai vizsgálat, amely két évtizeden át követte a demencia előfordulását kognitív tréningen átesett időseknél.
Mi lehet a titok?
A kutatók szerint a program egyik kulcsa az volt, hogy folyamatosan alkalmazkodott a résztvevők teljesítményéhez.
A feladatok nehézsége mindig az adott személy aktuális szintjéhez igazodott, így az agy folyamatos, személyre szabott kihívást kapott. Ráadásul ez a fajta tréning készségfejlesztésre hasonlít inkább, mint tudatos szabálytanulásra.
Az úgynevezett implicit tanulási folyamatokat aktiválja, amelyek más agyi rendszereket mozgatnak meg, mint a klasszikus memóriagyakorlatok.
- A szakemberek hangsúlyozzák, hogy további kutatások szükségesek, és a módszer nem csodaszer - írja a ScienceDaily.
