Döbbenetes felfedezés: földönkívüli élet nyomaira bukkanhatott a NASA?

Szenzációs eredményt hozott a James Webb űrteleszkóp: egy közeli, rendkívül fényes infravörös galaxisban meglepően gazdag szerves molekulakészletet azonosítottak a kutatók. A felfedezés tovább erősíti azt az elképzelést, hogy az élet alapvető kémiai összetevői nem a Földön, hanem már a világűrben megszülettek.

A kutatók az ultra-fényes infravörös galaxis, az IRAS 07251-0248 központját vizsgálták, amelyet vastag gáz- és porréteg vesz körbe. Ez a kozmikus „függöny” a hagyományos távcsövek számára szinte áthatolhatatlan, mivel elnyeli a központi szupernagy tömegű fekete lyuk környezetéből származó fényt, majd infravörös sugárzás formájában bocsátja ki. Itt jön képbe a James Webb űrteleszkóp: infravörös műszerei – a NIRSpec és a MIRI – képesek áthatolni ezen a függönyön, és feltárni a galaxis magjában zajló kémiai folyamatokat, és talán az élet eredetének a kulcsát is.

Az IRAS 07251-0248 galaxis központjában hihetetlen gazdagságban találták meg az élet építőköveit alkotó szerves molekulákat
Fotó: James Webb űrteleszkóp

Az élet építőkövei soha nem látott gazdagságban

A nemzetközi kutatócsoportnak – a spanyol CSIC és több más egyetem szakembereinek részvételével – sikerült azonosítani a galaxis magját felépítő vegyi alkotók sokaságát és azok hőmérsékletét. Számos olyan szénhidrogént azonosítottak, amelyek az összetett szerves kémia, így az élet alapvető építőkövei. 

Váratlan kémiai összetettséget találtunk, a mennyiségek is messze meghaladják a jelenlegi elméleti modellek előrejelzéseit

 – mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Ismael García Bernete. A felfedezett molekulák között szerepel a metilgyök (CH₃) – amelyet most először mutattak ki egy másik galaxisban –, továbbá benzol (C₆H₆), metán (CH₄), acetilén (C₂H₂), diacetilén (C₄H₂) és triacetilén (C₆H₂). A kutatók nemcsak gáz halmazállapotban, hanem szilárd formában is nagy mennyiségben találtak szerves anyagokat, például széntartalmú porszemcséket és vízjeget. 

Kozmikus sugárzás indíthatja be a folyamatot

A kutatócsoport munkáját oxfordi kutatók elméleti modelljei is segítették. Szerintük a molekulák jelenléte nem magyarázható pusztán a magas hőmérséklettel vagy a turbulens gázmozgásokkal. 

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az erős kozmikus sugárzás hatására a policiklusos aromás szénhidrogénekben (PAH) és a szénnel teli porszemcsékben gazdag környezetben az anyagok széttöredeznek, és kisebb szerves molekulák szabadulnak fel gáz halmazállapotban.

Mivel a szupernagy tömegű fekete lyukkal rendelkező galaxisok magjára jellemző a kozmikus sugárzás, ez a magyarázat jól illeszkedik a megfigyelésekhez. A kutatók más hasonló galaxisok vizsgálatai alapján is összefüggést találtak a gáz halmazállapotú szénhidrogének mennyisége és a kozmikus sugárzás intenzitása között.

Mit jelent ez az élet kutatásában?

Bár ezek a kisebb szerves molekulák nem alkotóelemei az élő sejteknek, kulcsszerepet játszhatnak az úgynevezett prebiotikus kémiában – azokban a folyamatokban, amelyek az aminosavak és nukleotidok kialakulásához vezethetnek

- mondta Professor Dimitra Rigopoulou társszerző, az Oxford University kutatója. A mostani eredmények újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a galaxisok magjai valóságos „kémiai műhelyként” működhetnek, ahol nagy mennyiségben keletkeznek az élet alapanyagai.

 

 

A felfedezés nemcsak a galaxisok kémiai fejlődésének megértésében jelent előrelépést, hanem a földönkívüli élet kutatása szempontjából is biztató. Ha az univerzumban széles körben jelen vannak az élet építőkövei, az növeli annak esélyét, hogy a megfelelő körülmények között máshol is kialakulhatott az élet.

•  A James Webb űrteleszkóp ismét bebizonyította: még a legporosabb, legelzártabb kozmikus régiók is tartogathatnak meglepetéseket – és talán az élet eredetének kulcsát - jelent meg a Universe Today oldalán. 🚀