Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Stanford Egyetem kutatói elkészítették az első globális térképet azokról földrengésekről, amelyek nem a földkéregben, hanem mélyen a földköpenyben keletkeznek. Ez cáfolja azt a korábbi elképzelést, miszerint a földköpenyben nem keletkezhetnek földrengések.
A földrengéseket általában a földkéreg törékeny rétegéhez kötjük: feszültség hatására a rideg kéreg reped, törik, elmozdul, megremeg – a földköpeny viszont inkább „folyik”, mintsem elpattan. Egy új, a Science folyóiratban megjelent tanulmány azonban alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a képet: a kutatók szerint világszerte előfordulnak földköpenyben zajló rengések, ezekről térképet is készítettek.
Fotó: SOE THAN WIN / AFP
Földrengések a Moho alól
A Mohorovičić-féle határfelület – röviden Moho – az a felület a Föld belsejében, amely a Föld külső, rideg földkérgét elválasztja a forróbb, képlékenyebb földköpenytől. A földkéreg úgy viselkedik, mint egy kemény, törékeny réteg: feszültség hatására megreped. A köpeny ezzel szemben inkább nyúlik és deformálódik, mint egy sűrű, ragacsos anyag. Éppen ezért hosszú ideig lehetetlennek – vagy legalábbis rendkívül ritkának – tartották a köpenyben keletkező földrengéseket.
Az elmúlt évek szeizmológiai adatai azonban arra utaltak, hogy egyes rengések több mint 35 kilométeres mélységből indulnak, vagyis a Moho alatt, a földköpenyben keletkeznek.
Új módszer, globális bizonyíték
A kutatás vezetője, Simon Klemperer, a Stanford Egyetem geofizikusa szerint a most kidolgozott új módszer hozta meg az áttörést. A hagyományos eljárások a földkéreg vastagságának pontos ismeretét igényelték, ami térségenként jelentősen eltérhet.
Klemperer és társszerző Shiqi Wang azonban olyan speciális nyíróhullámokat vizsgáltak, amelyek hajlamosak a kéregben vagy a köpenyben „csapdába esni”. A rengésekkor észlelhető hullámmintázatok alapján így megállapítható, hogy egy rengés melyik burokban pattant ki, a Moho alatt vagy felett.
A módszert először 2021-ben Tibet térségében tesztelték, majd globális szinten alkalmazták. „Ez meggyőzően bizonyítja, hogy a Moho alatt nagyon sok régióban fordulnak elő földrengések. Nem csupán különleges helyeken – talán szinte mindenütt.” – fogalmazott Klemperer.
Az Alpoktól a Himalájáig – és azon túl
A kutatók a vizsgálatból kizárták a szubdukciós zónákat – azokat a térségeket, ahol a földkéreg darabjai a köpenybe buknak, és ahol eleve gyakoriak a mély rengések. Ehelyett a kontinensek alatti, nehezebben azonosítható köpenyrengésekre összpontosítottak.
Az eredmény meglepő volt: a köpenyrengések világszerte jelen vannak.
- Sűrű sáv húzódik az Alpoktól a Himalájáig, valószínűleg a hegységképző ütközésekhez kapcsolódva.
- Jelentős csoport található Kelet-Afrikában, ahol a kontinens kérge éppen széthasad.Rengéseket azonosítottak az Egyesült Államok nyugati része alatt, valamint
- Kanada Baffin-öblében is. Sőt,
- a Bering-tenger térségében is találtak ilyen jelenségeket
– olyan helyen, ahol korábban senki sem számolt be hasonlóról. Ide kattintva érhető el a térkép.
Miért nem érezzük őket?
A köpenyrengések többsége olyan mélyen zajlik, hogy a felszínen nem érzékelhető. Mélységük miatt a pontos helymeghatározás is nehéz, ráadásul a Moho mélysége területenként változik, ami tovább bonyolítja az elemzést. A most kidolgozott módszer azonban lehetővé teszi, hogy rutinszerűen vizsgálják ezeket az eseményeket. „Rendkívül izgalmas, hogy most már rendelkezésünkre áll egy eszköz, amelyet rendszeresen alkalmazhatunk” – hangsúlyozta a kutató.
Új fejezet a Föld belsejének kutatásában
A globális áttekintés új irányt adhat a földköpeny működésének megértésében. A kutatók szerint a következő lépés az egyes rengések pontos mélységének és kiváltó mechanizmusainak feltárása. A tanulmány legfontosabb üzenete azonban már most világos: amit korábban „lehetetlennek” gondoltak, az valójában a bolygó működésének szerves része lehet. A Föld belseje pedig továbbra is tartogat meglepetéseket – még ott is, ahol a tudomány már biztosnak hitte a válaszokat.
