Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A klímaváltozás hatásait vizsgáló kutatások eddig egyértelmű képet festettek. Az olvadó jégtáblák miatt a jegesmedvék egyre soványabbak, kevesebb utódot nevelnek fel és hosszú távon veszélybe kerül a fennmaradásuk. Egy friss tanulmány azonban meglepő kivételre hívja fel a figyelmet.
Norvégia sarkvidéki térségében, a Barents-tenger környékén élő jegesmedvék egészségesebbek és testesebbek, annak ellenére, hogy élőhelyükön a tengeri jégtáblák eltűnése gyorsabb, mint az Északi-sarkvidék bármely más részén.
Fotó: HANDOUT / POLAR BEARS INTERNATIONAL
Olvadó jégtáblák – a jegesmedvék fókavadászata egyre nehezebb
A Barents-tenger Norvégia és Oroszország északi partjai mentén fekszik, az elmúlt évtizedekben itt tapasztalták az egyik leggyorsabb felmelegedést az egész sarkvidéken. Egyes területeken évtizedenként akár 2 Celsius-fokkal is nőtt az átlaghőmérséklet, jegyezték fel norvég, brit és kanadai kutatók.
Ennek következtében a régióban több mint kétszer olyan gyorsan olvadnak a jégtáblák, mint bárhol máshol, ahol jegesmedvék élnek. Logikusnak tűnne az a feltételezés, hogy a medvék testállapota romlik, mivel a jég eltűnésével egyre nehezebbé válik számukra a fókák elejtése.
Három évtizednyi adat hozott váratlan eredményt
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 27 év adatait elemezték. Az 1992 és 2019 közötti időszakban 1188 testméretre vonatkozó adatot gyűjtöttek össze a Spitzbergák felnőtt jegesmedvéi körében.
A vizsgálat során azt is figyelembe vették, hány olyan nap volt évente, amikor a medvék jég nélkül maradtak. Ez a szám az évtizedek során mintegy 100 nappal nőtt. Ennek ellenére a kutatók azt találták, hogy az 1995 és 2000 közötti kezdeti romlás után a jegesmedvék az ezt követő húsz évben egyre jobb fizikai állapotba kerültek.
- Azaz a tengeri jég mennyisége csökkent ugyan, a medvék zsírtartalékai növekedtek.
Alkalmazkodás a változó környezethez
A tanulmány vezető szerzője, Jon Aars, a Norwegian Polar Institute vezető kutatója szerint
a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a Spitzbergák jegesmedvéi képesek alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez.
A medvék a fogyó jégtáblák miatt alternatív táplálékforrásokat keresnek. A szárazföldön rénszarvasokra és madártojásokra találnak, emellett rozmártetemekhez és a kikötők közelében élő fókákhoz is hozzáférnek. Megfigyelések szerint a nyári hónapokban egyre több jegesmedve tölt egyre hosszabb időt a szárazföldön, különösen madárkolóniák közelében, ahol könnyebben jutnak táplálékhoz.
Az óvatosság továbbra is indokolt
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a jó testsúly nem jelenti azt, hogy a jégtáblák eltűnése nem hat károsan a jegesmedvékre. Aars szerint:
Mindössze arról van szó, hogy ezek a medvék alkalmazkodóképességükkel eddig képesek voltak ellensúlyozni a klímaváltozás káros hatásait. Ez azonban helyi sajátosságokon alapul, amelyek más sarkvidéki régiókban nem állnak rendelkezésre. Ráadásul az sem biztos, hogy hosszú távon is fennmarad, ha a jégvesztés folytatódik vagy felgyorsul.
A kutatás nem kérdőjelezi meg azt az általános tudományos álláspontot sem, miszerint a klímaváltozás komoly veszélyt jelent a jegesmedvék számára. Inkább arra világít rá, hogy a hatások összetettek, és egyes esetekben ideiglenes alkalmazkodási mechanizmusok is megjelenhetnek.
Csak egy darab a nagy kirakósból
A tanulmány kizárólag egy jellemzőt vizsgált, és nem tért ki például az állomány méretére vagy a szaporodási sikerre. A kutatók szerint a jó kondíció nem feltétlenül jelenti, hogy a kölykök túlélése vagy a hosszú távú fennmaradás is biztosított. Más szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy a jegesmedvék helyzete továbbra is törékeny.
Bár a mostani eredmények rövid távon pozitív képet mutatnak, a teljes megértéshez hosszú távú, folyamatos megfigyelésre van szükség.
A nagy összkép pedig változatlan:
a jegesmedvéknek tengeri jégre van szükségük, ám ez az élőhely a klímaváltozás következtében folyamatosan szűkül!
