Figyelem: súlyos mellékhatásokat azonosítottak a magyarok körében népszerű gyógyszernél!

Vágólapra másolva!
Egy friss tanulmány szerint a gyomorégés elleni gyógyszerek hosszan tartó használata nem várt kockázatokkal járhat a szervezet ásványianyag-háztartására nézve. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a népszerű savlekötő készítmények hosszú távon vérszegénységet és csontritkulást is kiválthatnak. A brazil szakemberek állatkísérletek során mutatták ki az ásványi anyagok szervezetbeli eloszlásának zavarait.
Vágólapra másolva!

A gyomorsav-termelést csökkentő gyógyszereknek rejtett hatásai lehetnek, amelyek jóval túlmutatnak a gyomor területén. Bár a köznyelvben sokan csak egyszerű savlekötő szerként hivatkoznak rájuk, a szakértők most a protonpumpa-gátlók tartós, orvosi felügyelet nélküli használatának veszélyeire hívják fel a figyelmet. Ezek a készítmények – melyeket milliók használnak gyomorégés ellen – befolyásolhatják a csontok egészségét és a vérképzést is.

A népszerű savlekötő készítmények hosszú távon vérszegénységet és csontritkulást is kiválthatnak.
A népszerű savlekötő készítmények hosszú távon vérszegénységet és csontritkulást is kiválthatnak.
Fotó: SHERRY YATES YOUNG/SCIENCE PHOTO / SYO

Hogyan működnek a savlekötő gyógyszerek?

Ezek a gyógyszerek (például a széles körben ismert omeprazol) úgy fejtik ki hatásukat, hogy blokkolják a gyomorban a savtermelésért felelős enzimet. A csökkent gyomorsavszint hatékonyan enyhíti a fekélyek és a reflux kellemetlen tüneteit, ám a folyamatnak ára van. 

A kevesebb sav ugyanis megnehezíti azon tápanyagok felszívódását, amelyeknek savas környezetre van szükségük a hasznosuláshoz.

Ha valaki az orvos által javasolt időnél tovább szed egy ilyen savlekötő készítményt, az komoly hiányállapotokhoz vezethet.

A csontok és a vér bánhatja a túlzott használatot

A brazil kutatók patkányokon vizsgálták a folyamatos gyógyszerszedés hatásait, 10, 30 és 60 napos ciklusokban modellezve az emberi felhasználást. 

Azt figyelték meg, hogy az olyan létfontosságú ásványi anyagok, mint a vas, a kalcium, a cink vagy a magnézium, nem egyenletesen oszlottak el a szövetekben. A tápanyagok hajlamosak voltak felhalmozódni a gyomorban, miközben más szervekben, például a májban vagy a lépben, eltérő szinteket mértek.

A vérvizsgálatok eredményei különösen aggasztóak voltak. A kutatók azt tapasztalták, hogy a kalciumszint megemelkedett a vérben, míg a vasszint lecsökkent. Ez a kombináció növelheti a csontritkulás és a vérszegénység kockázatát. Angerson Nogueira do Nascimento professzor szerint a vérben keringő többlet kalcium arra utalhat, hogy a szervezet a csontokból vonja ki ezt az ásványi anyagot, ami gyengíti a csontszerkezetet.

Erősebb gyógyszerek, nagyobb kockázat?

A kutatás kitért az újabb típusú hatóanyagokra is, mint amilyen a pantoprazol vagy az eszomeprazol. 

A szakértők szerint mivel ezek hatása erőteljesebb és tartósabb, a mellékhatások is intenzívebbek lehetnek, mint a régebbi típusú savlekötő gyógyszereknél.

Míg az omeprazol hatása rövidebb ideig tart, az újabb szerek esetében a szervezetnek több időre van szüksége a regenerálódáshoz, ami fokozhatja a tápanyaghiány kialakulását.

Csak mértékkel szabadna használni

Az omeprazol és a hasonló savlekötő hatású szerek évtizedek óta elérhetők, és gyakran orvosi felügyelet nélkül alkalmazzák őket a betegek. A kutatók hangsúlyozzák: nem a gyógyszer betiltása vagy démonizálása a cél, hiszen ezek a szerek hatékonyak és szükségesek lehetnek. 

A problémát a "bagatellizált" használat jelenti: sokan hónapokig vagy akár évekig szedik őket egyszerű gyomorégésre, orvosi konzultáció nélkül.

A szakemberek emlékeztetnek, hogy egy vény nélkül kiváltott savlekötő kúra ideális esetben legfeljebb 14 napig tarthatna. 

  • Ha a tünetek ezután is fennállnak, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. 

A kutatók javasolják, hogy tartós szedés esetén érdemes felmérni a vitamin- és ásványianyag-pótlás szükségességét is. 

A felfedezésről az ACS Omega szaklap írt.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!