Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Megállapították, hogy az étkezés befejezése három órával a lefekvés előtt, valamint az éjszakai böjtölési időszak megnyújtása jelentősen javítja a vérnyomást, a pulzusszámot és a szervezet vércukorszint-szabályozását. Még a kalóriabevitel csökkentése nélkül is hozzájárulhatunk a szív egészségéhez.
Egy friss kutatás szerint már az is mérhetően javítja a szív és az anyagcsere működését, ha az esti étkezést és a fényeket a természetes alvás–ébrenlét ritmushoz igazítjuk – kalóriacsökkentés nélkül. A Northwestern Medicine kutatói azt vizsgálták, hogyan hat a vérnyomásra, a pulzusra és a vércukorszintre, ha az esti étkezés legalább három órával a lefekvés előtt történik, az éjszakai böjt időszaka nagyjából két órával megnövekszik, és a fényeket is tompítjuk a lefekvés előtti órákban. A résztvevők nem ettek kevesebbet, nem változtattak az étrendjükön. Az eredmények látványos javulást mutattak a középkorú és idősebb, túlsúllyal élő, fokozott kockázatú résztvevőknél.
Fotó: BURGER / Phanie
A biológiai óra kulcsszerepe a szív működésében
A cirkadián ritmus – a szervezet belső biológiai órája – központi szerepet játszik a szív- és anyagcsere-folyamatok szabályozásában. A kutatók szerint a böjt időzítésének ehhez való igazítása javítja az élettani rendszerek összehangoltságát.
Ha a böjt időablakát a szervezet természetes alvás-ébrenlét ritmusához igazítjuk, javul a szív, az anyagcsere és az alvás közötti koordináció, amelyek együtt védik a kardiovaszkuláris egészséget
– mondta Dr. Daniela Grimaldi, a tanulmány vezető szerzője. Dr. Phyllis Zee, a kutatás vezetője szerint nemcsak az számít, mennyit és mit eszünk, hanem az is, hogy az étkezés hogyan illeszkedik az alvás időzítéséhez.
Javult a vérnyomás, csökkent a pulzus
A 7,5 hetes vizsgálatban 39 túlsúlyos vagy elhízott, 36 és 75 év közötti felnőtt vett részt. Az egyik csoport 13–16 órára növelte az éjszakai böjtöt, míg a kontrollcsoport a megszokott, 11–13 órás böjtidőt tartotta. Mindkét csoport lefekvés előtt három órával tompította a fényeket. Azoknál, akik korábban fejezték be az étkezést, több kedvező változást is mértek:
- Az éjszakai vérnyomás 3,5 százalékkal csökkent
- A pulzusszám 5 százalékkal esett vissza
- A napi ritmus is kedvezőbbé vált,
azaz nappal emelkedett, éjszaka pedig csökkent a pulzus és a vérnyomás. Az erőteljesebb nappali-éjszakai ingadozás jobb szív-érrendszeri állapottal hozható összefüggésbe.
Stabilabb vércukorszint
A résztvevők nappali vércukor-szabályozása is javult. Glükózterhelés során a hasnyálmirigy hatékonyabban reagált, ami jobb inzulinkibocsátást és egyenletesebb vércukorszintet jelez.
A kutatók szerint a közel 90 százalékos együttműködési arány azt mutatja, hogy az étkezés alváshoz igazított időzítése reális, gyógyszermentes megközelítés lehet, különösen azok számára, akiknél magasabb a kardiometabolikus kockázat.
A következő lépés a módszer finomítása és a szélesebb körben, több központban zajló vizsgálatok elindítása. Az eredmények üzenete egyértelmű: nemcsak az étrend minősége és mennyisége számít, hanem az is, hogy mikor kerül az étel a tányérra.
- A vizsgálat eredményeit február 12-én közölték az Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology című szaklapban – számolt be róla a Science Daily.
