Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A sokak által ismert, látszólag ártalmatlannak tűnő, „szunnyadó" kórokozó valójában sokkal aktívabb és szervezettebb, mint azt a tudósok valaha is feltételezték. A Toxoplasma gondii nevű parazita, amely becslések szerint a Föld lakosságának közel egyharmadát érinti, biológiailag jóval összetettebb szerkezetű, mint ahogy azt a korábbi kutatások alapján gondoltuk. A Kaliforniai Egyetem (Riverside) kutatóinak felfedezése kulcsfontosságú lépés lehet a hatékonyabb gyógymódok felé.
A tudományos világot is meglepte, hogy a Toxoplasma gondii a szervezetben kialakított rejtekhelyein nem csupán passzívan várakozik. Az eddigi, leegyszerűsített modell szerint a parazita a fertőzést követően cisztákat, vagyis apró védőburkokat hoz létre – leggyakrabban az agyban és az izomszövetekben –, ahol alvó állapotba kerül.
Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO
A legújabb kutatások azonban, amelyek eredményeit a rangos Nature Communications folyóiratban publikálták, rácáfoltak erre. Emma Wilson professzor és csapata ún. egysejt-elemzéssel vizsgálta meg ezeket a cisztákat, és rájöttek:
a Toxoplasma gondii cisztáinak belsejében nem egyforma, „alvó" paraziták találhatók, hanem legalább öt különböző altípus, amelyeknek mind megvan a maguk feladata.
Vannak, amelyek
- a túlélésre szakosodtak,
- mások a szaporodásra,
- és vannak olyanok is, amelyek a betegség újraindítására készülnek fel – írja a SciTech Daily.
Hogyan fertőz a Toxoplasma gondii és miért veszélyes?
A Toxoplasma gondii terjedésének leggyakoribb módja a nem megfelelően átsütött hús fogyasztása, de a fertőzés bekövetkezhet szennyezett földdel vagy macskaürülékkel való érintkezés során is. Bár a legtöbb ember immunrendszere kordában tartja a kórokozót, és nem jelentkeznek tünetek, a parazita egy életre a szervezetben marad.
A veszély akkor fokozódik, ha az immunrendszer valamiért legyengül. Ilyenkor a cisztákban rejtőző paraziták újra aktivizálódhatnak, és súlyos károsodást okozhatnak az agyban vagy a szemekben, akár látásvesztéshez is vezetve.
Különösen nagy kockázatot jelent a Toxoplasma gondii a várandós kismamákra, mivel a terhesség alatti friss fertőzés súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatnál.
Miért volt eddig „láthatatlan" az élősködő?
A Toxoplasma gondii cisztáinak vizsgálata évtizedekig komoly fejtörést okozott a kutatóknak. Ezek a képletek ugyanis mélyen a szövetekbe ágyazódva rejtőznek, lassan növekszenek, és laboratóriumi körülmények között (kémcsőben) nehéz őket tanulmányozni. Ezért a legtöbb korábbi gyógyszerkísérlet és kutatás a parazita gyorsan szaporodó formájára fókuszált, míg a ciszták változatos, belső világa rejtve maradt.
A mostani áttörést az hozta, hogy a kutatók egérmodelleket használtak, amelyek hűen tükrözik a természetes fertőzés folyamatát.
A modern genetikai vizsgálatok (RNS-szekvenálás) segítségével sikerült „lefényképezniük" a cisztákban zajló folyamatokat, így derült fény arra, hogy a Toxoplasma gondii sokkalta ravaszabb ellenség, mint eddig hittük.
Újfajta kezelési módszerek jöhetnek
Jelenleg nincs olyan gyógyszer, amely képes lenne teljesen kiirtani a Toxoplasma gondii cisztáit a szervezetből; a terápiák csak az aktív fertőzést tudják kezelni. Az új felfedezés azonban megváltoztathatja ezt.
Azzal, hogy a tudósok most már ismerik a cisztán belüli különböző parazita-altípusokat, célzottabb gyógyszereket fejleszthetnek ki.
Emma Wilson professzor szerint a Toxoplasma gondii elleni harc kulcsa a ciszta. Ha sikerül megérteni és blokkolni a cisztákban zajló folyamatokat, végre esély nyílhat arra, hogy ezt a milliárdokat érintő, rejtőzködő parazitát véglegesen eltávolítsuk az emberi szervezetből.
