Itt a szörnyű igazság: ezért támad egyre korábban a vastagbélrák

Egyre növekszik azoknak a száma, akik már fiatalon, akár a húszas éveikben vesztik életüket valamilyen emésztőrendszeri daganatos megbetegedés következtében. A vastagbélrák James Van Der Beek színész tragikus halála után került ismét a figyelem középpontjába, rávilágítva arra, hogy a betegség nem válogat; bárki áldozattá válhat.

Bár a kutatók korábban számos olyan tényezőt azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a fiatalok körében tapasztalható esetszám-növekedéssel, egyelőre nincs egyetlen konkrét válasz, amely teljeskörűen magyarázná ezt a tendenciát. Ami biztos, hogy a vastagbélrák kialakulása és az életmódbeli tényezők között szoros kapcsolat van, ám ezek egyelőre inkább korrelációk, mintsem minden esetben közvetlen kiváltó okok a fiatal felnőtteknél – olvasható a The Conversation cikkében.

James Van Der Beek alig 48 évesen lett a vastagbélrák áldozata.
Fotó: IMAGE PRESS AGENCY / NurPhoto

Vastagbélrák: miért érinti egyre gyakrabban a fiatalokat? A lehetséges okok

Az életmódbeli tényezők, mint például 

• az úgynevezett ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, 
• az alkoholfogyasztás, 
• valamint a testmozgás hiánya mind kapcsolatba hozhatók a korai megjelenésű daganatokkal. 

Számos kutató jelenleg a bélmikrobiom vizsgálatára összpontosít. Ez a bélrendszerben található mikroorganizmusok ökoszisztémája, amely segíti a szervezetet az élelmiszerek emésztésében és más fontos élettani funkciók ellátásában.

Amikor ezeknek a bélben élő mikrobáknak az egyensúlya felborul – ezt az állapotot a szaknyelv diszbiózisnak nevezi –, olyan zavar keletkezik a szervezetben, amely gyulladást és negatív egészségügyi hatásokat eredményezhet. Ez az állapot pedig növelheti a daganatos megbetegedések, így a vastagbélrák kockázatát is.

Kockázati tényezők: Mire érdemes figyelni?

A genetikai hajlamon túl számos életmódbeli tényező növelheti a betegség kialakulásának esélyét. Az étrend például meghatározó szerepet játszik. A nagy mennyiségű vörös hús és feldolgozott élelmiszer fogyasztása, párosulva az elégtelen élelmirost-bevitellel, jelentősen növelheti a vastagbélrák kockázatát.

Fontos kiemelni az alkoholfogyasztást is, amely szintén rákkeltő hatású: 

már kevesebb mint napi egy pohár ital fogyasztása is növelheti a daganat kialakulásának veszélyét.

Emellett a dohányzás, az elhízás és a testmozgás hiánya is olyan tényezők, amelyek fokozzák a kockázatot.

A korai felismerés életet menthet

A kutatók között parázs vita folyik arról, hogy van-e különbség a túlélési arányokban a korai megjelenésű vastagbélrák és az 50 éves kor felett kialakuló betegség között. 

Ami biztos: ha a daganatot korai stádiumban fedezik fel, az ötéves túlélési arány akár a 80-90 százalékot is elérheti.

Ezzel szemben, ha a rákot előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor már átterjedt a test más részeire is, a túlélési arány 10-15 százalék közelébe esik vissza. Egy tanulmány szerint a fiatal, áttétes vastagbélrákban szenvedő betegek túlélési aránya valamivel alacsonyabb volt, mint az 50 éves vagy annál idősebb betegeké.

Milyen tünetekre figyeljünk?

A korai megjelenésű vastagbélrák leggyakoribb jelei és tünetei közé tartozik 

• a véres széklet, 
• a hasi fájdalom 
• és a székelési szokások megváltozása, 
• illetve ezen állapotok bármilyen kombinációja. 

Egy másik lehetséges tünet a megmagyarázhatatlan vérszegénység, azaz az alacsony vörösvértestszám. Ezek olyan figyelmeztető jelek, amelyeket az embereknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. 

Bár ezen tünetek megléte nem jelenti feltétlenül azt, hogy valakinek daganata van, mindenképpen érdemes orvossal konzultálni róluk.

Bizonyos esetekben az orvos kolonoszkópiát, azaz vastagbéltükrözést kérhet a további kivizsgálás érdekében.

Hogyan zajlik a szűrés?

Az első lépés egy beszélgetés az egészségügyi szakemberekkel arról, hogy melyik vizsgálat a legmegfelelőbb az egyén számára. A saját kockázati kategória megértése segít irányítani a szűrést, a megelőzést és az életmódbeli változtatásokat, amelyekkel csökkenthető a vastagbélrák valószínűsége.

• Átlagos kockázatú emberek: Ők azok, akiknek nincs személyes vagy jelentős családi kórtörténetük vastagbélrák, örökletes rák, rákmegelőző polipok vagy gyulladásos bélbetegség terén. Számukra több szűrési lehetőség is rendelkezésre áll, beleértve a székletvizsgálatokat (amelyek a vért és a rendellenes sejteket ellenőrzik), valamint a vastagbél és a végbél állapotát vizsgáló képalkotó eljárásokat. A szűrést ajánlott 45 éves korban elkezdeni, és rendszeres időközönként folytatni.
• Magas kockázatú emberek: Ebbe a csoportba azok tartoznak, akiknek a családjában vagy személyes kórtörténetében előfordult vastagbélrák, örökletes daganat vagy gyulladásos bélbetegség. Náluk több életmódbeli kockázati tényező is jelen lehet. Számukra a kolonoszkópia az egyetlen ajánlott szűrési vizsgálat, és esetükben korábbi, valamint gyakoribb szűrésre lehet szükség.

Polip a vastagbélben.
Fotó: STOCKTREK IMAGES / StockTrek Images via AFP

Tanácsok, hogy megelőzzük a bajt!

A legfontosabb a kommunikáció és a cselekvés. A legmegfelelőbb szűrési vizsgálat kiválasztása érdekében egyeztessen orvosával személyes kockázatairól, figyelembe véve életkorát, családi kórtörténetét, valamint az esetlegesen tapasztalt jeleket és tüneteket.

Vannak olyan életmódbeli tényezők, amelyeket kontrollálhat a vastagbélrák személyes kockázatának csökkentése érdekében. 

Ezek közé tartozik 

• a rendszeres fizikai aktivitás, 
• a gyümölcsökben, zöldségekben és rostokban gazdag, ugyanakkor feldolgozott húsokban szegény étrend, 
• valamint az egészséges testsúly fenntartása. 
• Az alkoholfogyasztás mérséklése, vagy teljes elhagyása, a dohányzás befejezése szintén csökkentheti a kockázatot.