Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása az Alzheimer-kór, egy olyan neurodegeneratív állapot, amely során az agy idegsejtjei folyamatosan pusztulnak. A folyamat végül memóriavesztéshez és kognitív hanyatláshoz vezet. A kutatók jelenleg számos fronton harcolnak a betegség ellen, ám az új gyógyszerek kifejlesztése hosszú, költséges és rendkívül bizonytalan folyamat. Éppen ezért vált az elmúlt években kulcsfontosságú kutatási irányzattá a gyógyszer-újrahasznosítás. Most úgy tűnik, a szexuális zavarokra használt Viagra jó lehet az Alzheimer-kór ellen.
A gyógyszer-újrahasznosítás – melynek lényege, hogy már létező, biztonságosnak minősített gyógyszereket vizsgálunk meg más betegségek kezelésére – gyorsabb és kevésbé kockázatos utat jelent a terápiás megoldások felé. A szakértők szerint a stratégia létfontosságú kiegészítője a kifejezetten az Alzheimer-kórra szabott új hatóanyagok kutatásának.
Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO
Az Alzheimer-kór ellenszerének keresése: hogyan választották ki a jelölteket?
Egy 21 szakértőből álló nemzetközi kutatócsoport feladata volt, hogy átvilágítsa a lehetséges gyógyszerjelölteket. A kutatók az úgynevezett Delphi-módszert alkalmazták. Ez a folyamat nem csupán egy egyszerű szavazás: egy strukturált, többlépcsős szakértői döntéshozatali módszerről van szó, amelyet az orvostudományban és a közegészségügyben akkor használnak, ha komplex kérdésekben kell egységes, minden szakértő által elfogadható álláspontot kialakítani.
A csapat anonim jelöléseket, klinikai adatokat és korábbi epidemiológiai – vagyis a betegségek előfordulását és terjedését vizsgáló – tanulmányokat elemzett. Így szűkítették le a potenciális szereket 80-ról arra a három kiemelt gyógyszerre, amelyek a legígéretesebbnek bizonyultak a neurodegeneratív folyamatok lassítására vagy megállítására.
A három befutó: Hogyan működnek?
A kutatók szerint a kiválasztott szerek mindegyike rendelkezik olyan hatásmechanizmussal, amely releváns lehet az Alzheimer-kór kezelésében.
- Sildenafil (Viagra): Ezt az merevedési zavar (erektilis diszfunkció) kezelésére széles körben alkalmazott készítményt eredetileg a vérerek ellazítására fejlesztették ki. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a szer képes lehet csökkenteni a tau-fehérje toxikus felhalmozódását. A tau-fehérje az Alzheimer-kórban szenvedők agyában rendellenes módon felhalmozódik, és károsítja az idegsejtek működését; a Sildenafil ezt a folyamatot segíthet visszafogni.
- Zostavax (övsömör elleni vakcina): A szakértői panel ezt a védőoltást még a Sildenafilnél is ígéretesebbnek ítélte. Bár a pontos biológiai összefüggések még vizsgálat tárgyát képezik, a korábbi eredmények arra utalnak, hogy a vakcina az immunrendszer működésének támogatásával nyújthat védelmet az Alzheimer-kórral szemben.
- Riluzol: Ez a gyógyszer, amelyet jelenleg az amiotrófiás laterálszklerózis kezelésére használnak, közvetlenül védi az idegsejteket. A Riluzol megváltoztatja azokat a biológiai folyamatokat, amelyek a neurodegeneratív betegségek során az idegsejtek pusztulásához vezetnek, így csökkentve az agyban azokat a káros vegyi anyagokat, amelyek az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszanak.
A realitás talaján állva: Mit jelent ez a betegeknek?
Anne Corbett, az Exeteri Egyetem demenciakutatója fontos figyelmeztetést fogalmaz meg. Bár ezek a szerek ígéretesek, egyelőre nem jelenthetjük ki biztosan, hogy megelőzik vagy visszafordítják a betegséget emberi páciensek esetében.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a következő lépés a szigorú, jól felépített klinikai vizsgálatok elindítása.
A klinikai vizsgálatok során fog kiderülni, hogy ezek a gyógyszerek a gyakorlatban, kontrollált körülmények között is úgy viselkednek-e, ahogy azt a laboratóriumi és előzetes kutatások ígérik. A kutatók szerint az érintett gyógyszerek tolerálhatósága – vagyis az, hogy a betegek szervezete mennyire bírja a kezelést – megfelelő ahhoz, hogy idősebb, esetleg törékenyebb egészségi állapotú személyeken is tesztelhessék őket egy jól monitorozott program keretében.
A teljes kutatás az Alzheimer's Research & Therapy című szakfolyóiratban jelent meg.
