Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Sokan hiszik, hogy egy népszerű fájdalomcsillapító rendszeres szedésével elkerülhető a vastagbélrák. Egy új kutatás szerint azonban az aszpirin napi szintű szedése az átlagemberek esetében több kárt okozhat, mint hasznot. A legújabb tudományos áttekintés arra figyelmeztet, hogy a gyógyszer azonnali veszélyei messze felülmúlhatják a bizonytalan előnyöket.
Éveken át olcsó és egyszerű megoldásként tekintettek erre a készítményre a vastagbélrák megelőzésében. A legújabb szakértői elemzések azonban rávilágítottak, hogy az aszpirin napi szedése egyáltalán nem nyújt megbízható védelmet az átlagos kockázattal élő emberek számára. Sőt, rendszeres alkalmazása kifejezetten komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel a gyógyszer azonnal megnöveli a súlyos vérzések kialakulásának esélyét – írja a SciTech Daily tudományos portál cikke.
Fotó: RAFE SWAN / Connect Images
Az aszpirin veszélye
A vastagbélrák általában lassan alakul ki a szervezetben. Többnyire apró, jóindulatú sejtszaporulatokként, úgynevezett rákmegelőző polipokként, orvosi nevén adenómákként kezdi meg a növekedését. Mivel a folyamat hosszú ideig tart, a tudósok vizsgálni kezdték azokat a mindennapi készítményeket, amelyek hatnak a szervezetben zajló gyulladásokra. A gyulladás ugyanis biológiai szinten szorosan kapcsolódik a daganatok kialakulásához és növekedéséhez.
Az aszpirint és más nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket széles körben használják fájdalom és láz csillapítására. Az aszpirin emellett gátolja a vérlemezkék működését, így csökkenti a véralvadást.
Bár ez a hatás más esetekben hasznos lehet, pontosan ez a véralvadásgátló tulajdonság felelős egy rendkívül súlyos gyógyszer-mellékhatás kialakulásáért is, ugyanis súlyos vérzést okozhat.
Egy tíz kutatást és 124 837 résztvevőt vizsgáló, átfogó tanulmány arra kereste a választ, hogy pontosan milyen az aszpirin hatása a vastagbélrák megelőzésére az átlagos egészségi állapotú embereknél.
Alig használ, viszont kockázatos
Az eredmények kiábrándítóak lettek. A szakemberek szerint a tabletta szedésének első öt-tizenöt évében a rákmegelőzés egyáltalán nem volt egyértelműen bizonyítható. Néhány megfigyelés ugyan utalt arra, hogy tíz-tizenöt év elteltével jelentkezhet valamiféle védelem, de a kutatók ezt a bizonyítékot nagyon bizonytalannak minősítették. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hosszú távú adatok gyakran olyan időszakokból származnak, amikor a résztvevők már saját maguk döntöttek a gyógyszer szedéséről vagy elhagyásáról. Ez a tényező nagyban megnehezíti az aszpirin tényleges hatásainak pontos mérését. Dr. Zhaolun Cai vezető szerző kiemelte, hogy az előnyök nem garantáltak, miközben a szer azonnali kockázatokkal jár.
Bár a betegség elleni hosszú távú védelem nagyon bizonytalan maradt, a belső vérzés veszélye annál egyértelműbbnek bizonyult.
A kutatás rávilágított, hogy a gyógyszer napi szintű használata jelentősen növeli az agyon kívüli súlyos vérzések, valamint az agyvérzés kockázatát.
Fontos tény, hogy még a kis dózisú aszpirin is növelte a vérzés kockázatát. Ez különösen aggasztó az idősebb felnőttek és azok számára, akiknek korábban fekélyük vagy valamilyen vérzési rendellenességük volt. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a távoli előnyöket mindig az azonnal jelentkező vérzéses panaszokkal szemben kell mérlegelni.
Semmi esetre se kezdjünk magunktól a terápiába
A szakértők nyomatékosan arra kérnek mindenkit, hogy ne kezdjék el saját magukat kezelni a gyógyszerrel. A tanulmány vezető szerzője, dr. Bo Zhang szerint sokan élnek abban a tévhitben, hogy a ma bevett tabletta garantált védelmet nyújt a jövőbeni daganatos megbetegedésekkel szemben.
A valóság ezzel szemben az, hogy a lehetséges megelőző hatás kialakulásához több mint egy évtizedre van szükség, ha egyáltalán megjelenik, miközben a vérzés veszélye már a legelső tabletta bevételekor jelentkezik.
Bizonyos genetikai hajlammal rendelkező csoportoknál, például a veleszületett Lynch-szindrómában szenvedőknél, továbbra is lehet orvosi haszna a szernek. Az átlagemberek számára azonban a megelőző célú, mindennapos szedés egyáltalán nem javasolt, mert a tudományos bizonyítékok ezt nem támasztják alá. Dr. Dan Cao kifejtette, hogy el kell felejteni az egységes, mindenkire érvényes megközelítést. A jövő az egyénre szabott, precíziós orvoslásé.
- A teljes tanulmány a Cochrane Database of Systematic Reviews című szakfolyóiratban jelent meg.
Minden esetben szakorvossal kell egyeztetni, mielőtt bárki hasonló célból kezdené alkalmazni a készítményt, hiszen a személyes kockázatok az életkor és a kórtörténet alapján nagyon eltérőek lehetnek!