Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA legújabb kutatások szerint a Föld belső magja az elmúlt években jelentősen lelassult, és a környező rétegekhez képest már ellentétes irányba mozog. A tudósok szerint a jelenség nem rendkívüli katasztrófa jele, hanem egy hosszú távú természetes ciklus része. Az új szeizmológiai adatok végre tisztázhatnak egy évtizedek óta tartó tudományos vitát arról, hogyan mozog valójában bolygónk legbelső része. Mit érdemes tudni a Föld belső magja körül zajló eseményekről?
A Föld belső magja egy rendkívül forró, szilárd fémgömb bolygónk középpontjában. Ez a vasból és nikkelből álló réteg körülbelül 5180 kilométeres mélységben található a felszín alatt.
Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO
Létezését 1936-ban fedezte fel Inge Lehmann dán szeizmológus, és azóta is a Föld belső szerkezetének egyik legnagyobb rejtélye. A modern kutatások szerint a Föld belső magja nem statikus, hanem saját forgással rendelkezik, amely időről időre változik.
A legújabb elemzések alapján a mozgás egy nagyjából 70 éves forgási ciklust követ. Ennek során a mag forgása felgyorsul, majd lassul, sőt egyes időszakokban a környező rétegekhez képest visszafelé is mozoghat.
A Föld belső magja és az új forgásirány: ezt mutatták ki a kutatók
Bolygónk középpontjában egy körülbelül 5400 Celsius-fokos szilárd mag található, amelynek hőmérséklete a Nap felszínéhez hasonlítható. A Föld belső magja körül egy folyékony, fémekben gazdag külső mag helyezkedik el.
Mivel a bolygó mély rétegei közvetlenül nem vizsgálhatók, a tudósok a szeizmikus hullámok segítségével tanulmányozzák őket. Ezek a hullámok nagy földrengések során keletkeznek, és áthaladnak a Föld különböző rétegein.
A kutatók két fő hullámtípust figyelnek meg:
- P-hullámok, amelyek minden anyagon áthaladnak
- S-hullámok, amelyek csak szilárd vagy nagyon sűrű anyagokon terjednek.
Már az 1880-as években feltűnt a tudósoknak, hogy az S-hullámok nem jutnak át a bolygó teljes belsején, ami arra utalt, hogy a külső mag folyékony.
Később azt is észrevették, hogy bizonyos P-hullámok váratlan helyeken jelennek meg, ami egy úgynevezett szeizmikus árnyékzónát hoz létre. Egy 1929-es új-zélandi földrengés adatai alapján merült fel először, hogy a folyékony külső réteg belsejében egy szilárd mag található.
Miért lassult le a Föld belső magja?
A szeizmológusok évtizedek óta követik a Föld belső magja forgását. Az adatok szerint az 1970-es években a mag még gyorsabban forgott, mint maga a bolygó.
Az elmúlt évtizedekben azonban fokozatos lassulás következett be. A kutatások szerint 2008 körül a forgás annyira lelassult, hogy a köpenyhez képest a mozgás ellentétes irányúnak tűnik.
A belső mag forgásának lassulása erősen alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a mag mozgása hosszú távú ciklusok szerint változik.
Hogyan sikerült bizonyítani a jelenséget?
A legújabb kutatás során a tudósok rendkívül részletes szeizmológiai adatokat elemeztek.
Amikor a Föld belső magja elfordul a tengelye körül, az megváltoztatja a szeizmikus hullámok beérkezési idejét a felszíni mérőállomásokra. A párosított jelek időzítésének összehasonlítása lehetővé tette a kutatók számára, hogy rendkívül pontosan kiszámítsák a forgási sebesség változását.
Az eredmények megerősítették, hogy a Föld belső magja valóban ciklikusan változó forgási mintázatot követ.
Hatással lehet ránk a Föld belső magjának mozgása?
Felmerül a kérdés, hogy a Föld belső magja által mutatott változások hatással lehetnek-e a felszíni életre.
A bolygó folyékony külső magjában zajló mozgások elektromos áramokat hoznak létre, amelyek kialakítják a Föld mágneses mezejét. Ez a mágneses pajzs védi a bolygót a veszélyes napsugárzástól és kozmikus részecskéktől.
A kutatók szerint a belső mag forgásának változásai befolyásolhatják a mágneses mező működését, bár ennek pontos hatásait még vizsgálják.
Egyes számítások arra is utalnak, hogy amikor a Föld belső magja lassabban forog, a köpeny mozgása kissé felgyorsulhat. Ez a változás extrém kicsi mértékben, a másodperc ezredrészével rövidítheti meg a nappalok hosszát.
Mit hozhat a jövő a Föld belső magjának kutatásában?
A tudósok szerint a Föld belső magja a következő években ismét gyorsulni kezdhet, és 5–10 éven belül új szakaszba léphet a forgási ciklusban.
A bolygó belsejének kutatása továbbra is komoly kihívás, mert a hatalmas mélység miatt közvetlen mérések szinte lehetetlenek. A kutatók ezért egyre fejlettebb szeizmológiai módszereket és új technológiákat alkalmaznak.
A szakértők azt is vizsgálják, hogy a szilárd és folyékony rétegek határán milyen folyamatok zajlanak. Egyes modellek szerint ezen a határon akár a vulkánok működéséhez hasonló dinamika is kialakulhat.
Bár a legújabb tanulmány fontos áttörést jelentett, a Föld belső magja továbbra is az egyik legnagyobb geofizikai rejtély marad.
Összesen 121 földrengést vizsgáltak, amelyek a Déli-Sandwich-szigetek térségében történtek 1991 és 2023 között. Ezeket az adatokat összevetették az 1971 és 1974 közötti szovjet nukleáris tesztek lökéshullámaival is.