Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Föld belső magja egy rendkívül forró, szilárd fémgömb bolygónk középpontjában. Ez a vasból és nikkelből álló réteg körülbelül 5180 kilométeres mélységben található a felszín alatt.

Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO
Létezését 1936-ban fedezte fel Inge Lehmann dán szeizmológus, és azóta is a Föld belső szerkezetének egyik legnagyobb rejtélye. A modern kutatások szerint a Föld belső magja nem statikus, hanem saját forgással rendelkezik, amely időről időre változik.
A legújabb elemzések alapján a mozgás egy nagyjából 70 éves forgási ciklust követ. Ennek során a mag forgása felgyorsul, majd lassul, sőt egyes időszakokban a környező rétegekhez képest visszafelé is mozoghat.
A Föld belső magja és az új forgásirány: ezt mutatták ki a kutatók
Bolygónk középpontjában egy körülbelül 5400 Celsius-fokos szilárd mag található, amelynek hőmérséklete a Nap felszínéhez hasonlítható. A Föld belső magja körül egy folyékony, fémekben gazdag külső mag helyezkedik el.
Mivel a bolygó mély rétegei közvetlenül nem vizsgálhatók, a tudósok a szeizmikus hullámok segítségével tanulmányozzák őket. Ezek a hullámok nagy földrengések során keletkeznek, és áthaladnak a Föld különböző rétegein.
A kutatók két fő hullámtípust figyelnek meg:
- P-hullámok, amelyek minden anyagon áthaladnak
- S-hullámok, amelyek csak szilárd vagy nagyon sűrű anyagokon terjednek.
Már az 1880-as években feltűnt a tudósoknak, hogy az S-hullámok nem jutnak át a bolygó teljes belsején, ami arra utalt, hogy a külső mag folyékony.
Később azt is észrevették, hogy bizonyos P-hullámok váratlan helyeken jelennek meg, ami egy úgynevezett szeizmikus árnyékzónát hoz létre. Egy 1929-es új-zélandi földrengés adatai alapján merült fel először, hogy a folyékony külső réteg belsejében egy szilárd mag található.
Miért lassult le a Föld belső magja?
A szeizmológusok évtizedek óta követik a Föld belső magja forgását. Az adatok szerint az 1970-es években a mag még gyorsabban forgott, mint maga a bolygó.
Az elmúlt évtizedekben azonban fokozatos lassulás következett be. A kutatások szerint 2008 körül a forgás annyira lelassult, hogy a köpenyhez képest a mozgás ellentétes irányúnak tűnik.
A belső mag forgásának lassulása erősen alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a mag mozgása hosszú távú ciklusok szerint változik.
Hogyan sikerült bizonyítani a jelenséget?
A legújabb kutatás során a tudósok rendkívül részletes szeizmológiai adatokat elemeztek.
Amikor a Föld belső magja elfordul a tengelye körül, az megváltoztatja a szeizmikus hullámok beérkezési idejét a felszíni mérőállomásokra. A párosított jelek időzítésének összehasonlítása lehetővé tette a kutatók számára, hogy rendkívül pontosan kiszámítsák a forgási sebesség változását.
Az eredmények megerősítették, hogy a Föld belső magja valóban ciklikusan változó forgási mintázatot követ.
Hatással lehet ránk a Föld belső magjának mozgása?
Felmerül a kérdés, hogy a Föld belső magja által mutatott változások hatással lehetnek-e a felszíni életre.
A bolygó folyékony külső magjában zajló mozgások elektromos áramokat hoznak létre, amelyek kialakítják a Föld mágneses mezejét. Ez a mágneses pajzs védi a bolygót a veszélyes napsugárzástól és kozmikus részecskéktől.
A kutatók szerint a belső mag forgásának változásai befolyásolhatják a mágneses mező működését, bár ennek pontos hatásait még vizsgálják.
Egyes számítások arra is utalnak, hogy amikor a Föld belső magja lassabban forog, a köpeny mozgása kissé felgyorsulhat. Ez a változás extrém kicsi mértékben, a másodperc ezredrészével rövidítheti meg a nappalok hosszát.
Mit hozhat a jövő a Föld belső magjának kutatásában?
A tudósok szerint a Föld belső magja a következő években ismét gyorsulni kezdhet, és 5–10 éven belül új szakaszba léphet a forgási ciklusban.
A bolygó belsejének kutatása továbbra is komoly kihívás, mert a hatalmas mélység miatt közvetlen mérések szinte lehetetlenek. A kutatók ezért egyre fejlettebb szeizmológiai módszereket és új technológiákat alkalmaznak.
A szakértők azt is vizsgálják, hogy a szilárd és folyékony rétegek határán milyen folyamatok zajlanak. Egyes modellek szerint ezen a határon akár a vulkánok működéséhez hasonló dinamika is kialakulhat.
Bár a legújabb tanulmány fontos áttörést jelentett, a Föld belső magja továbbra is az egyik legnagyobb geofizikai rejtély marad.
Összesen 121 földrengést vizsgáltak, amelyek a Déli-Sandwich-szigetek térségében történtek 1991 és 2023 között. Ezeket az adatokat összevetették az 1971 és 1974 közötti szovjet nukleáris tesztek lökéshullámaival is.