Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Új szerepet találtak a fák ökológiai működésében a kutatók: nemcsak szén-dioxidot kötnek meg, hanem egyéb káros gázok eltávolításában is részt vehetnek. A kéregben élő mikrobák ugyanis metánt, hidrogént és szén-monoxidot is fogyasztanak.
Régóta kulcsszereplői a klímavédelemnek a fák, mert növekedésük során nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. Egy új kutatás azonban azt mutatja, hogy a fák hatása ennél is összetettebb lehet. A kérgükön élő mikroorganizmusok – az úgynevezett „kéregmikrobiom” – olyan gázokat bontanak le, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak az üvegházhatás növekedéséhez, ezen keresztül pedig a globális felmelegedéshez.
Fotó: ANDRE WAGNER / Connect Images
Mi történik a kéregben?
A kutatók szerint a fa kérge valójában mikrobák nyüzsgő élőhelye. Becslések szerint egyetlen négyzetméternyi kéregben akár hatmilliárd mikroorganizmus is élhet. Ha figyelembe vesszük, hogy a Földön összesen mintegy 41 millió négyzetkilométernyi fa-kéregfelület található, ez óriási biológiai rendszert jelent. A vizsgálatok szerint ezek a parányi élőlények képesek lebontani három fontos gázt:
- a metánt,
- a hidrogént
- és a szén-monoxidot.
A metán különösen jelentős, mert százéves időtávon körülbelül 28-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Milyen gázokat „fogyasztanak” a mikrobák?
Különböző fafajok kérgében élő mikrobák DNS-ét vizsgálták a tudósok a kutatásban. Azt találták, hogy egyes baktériumok kifejezetten metánnal táplálkoznak, mások hidrogént vagy szén-monoxidot használnak energiaforrásként. Érdekesség, hogy ezek a mikrobák nemcsak a talajból a fák törzsén keresztül felszivárgó gázokat bontják le. A levegőből származó, nagyon kis koncentrációban jelen lévő gázokat is képesek megkötni.
A kutatók becslése szerint a fák kérgében élő mikroorganizmusok világszerte évente akár 25–50 millió tonna metánt is eltávolíthatnak a légkörből.
Hogy módosítja ez az erdőtelepítéseket?
A kutatás egy másik fontos következtetése, hogy nem minden fafaj kérgében élnek ugyanolyan közösségek. Mind a nyolc vizsgált fafaj esetében különböző mikrobák domináltak, és ezek eltérő mennyiségben bontották le a légköri gázokat. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az erdőtelepítési programoknál nemcsak a fák növekedését vagy szén-dioxid-megkötő képességét érdemes figyelembe venni. A kérgükben élő mikroorganizmusok is fontos szerepet játszhatnak abban, hogy egy erdő mennyire segíti a klímaváltozás mérséklését. A jövőben az erdők telepítésénél annak is fontos szempontnak kellene lennie a kutatók szerint, hogy milyen mikrobiális közösségek élnek az adott fafaj kérgében – írja a Science News Explores.
Fotó: LAURENCE MOUTON / AltoPress
