Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egy nemrégiben végzett kutatás bebizonyította, hogy bizonyos mikroorganizmusok képesek túlélni az űrbe történő kilökődés extrém erőhatásait. Egy potenciális marsi szuperbaktérium akár a bolygók közötti utazásra is alkalmas lehet. A tudósok laboratóriumi körülmények között vizsgálták meg, pontosan hogyan reagál a különleges élőlény a felfoghatatlan mértékű nyomásra.
Az éjszakai égboltot fürkészve kevesen gondolnák, hogy az élet apró magvait akár egy egyszerű kődarab is hordozhatja a világűr fagyos sötétjében. Pedig a Hold és a Mars kráterekkel szabdalt felszíne jól mutatja, hogy az űrbéli sziklák becsapódása egyáltalán nem ritka esemény a Naprendszerünkben. Ezek a kozmikus karambolok nemcsak a bolygók felszínét formálják, hanem anyagot is repíthetnek egyik égitestről a másikra. Itt jön a képbe a sokat emlegetett, hipotetikus „marsi szuperbaktérium”, amely elméletileg képes lehet átvészelni egy ilyen pusztító erejű utazást - írja a SciTech Daily.
Fotó: Google Gemini AI
A marsi szuperbaktérium titka
A kutatók egy egészen különleges kísérletet hajtottak végre az elképzelés bizonyítására. Egy Deinococcus radiodurans nevű, rendkívül ellenálló baktériumot vizsgáltak, amely már korábban is ismert volt arról, hogy elviseli az erős sugárzást és a teljes kiszáradást. Ezt az élőlényt a kísérlet során két acéllemez közé szorították, majd egy harmadik lemezzel hatalmas ütést mértek rá. A módszerrel 3 gigapascalos nyomást hoztak létre, ami a földi légköri nyomás harmincezerszeresét jelenti.
A teszt azt a hirtelen bekövetkező, hatalmas erejű fizikai stresszt másolta le, amely akkor érné a mikrobákat, ha egy aszteroida a Marsba csapódva sziklákat lökne ki az űrbe.
A kísérletek során a tudósok azt figyelték, hogy a növekvő nyomás hatására mely gének kapcsolnak be a baktériumban. Amikor a nyomás elérte a 2,4 gigapascalt, néhány sejt külső hártyája (membránja) már megrepedt. A sérülések ellenére azonban a mikrobák mintegy hatvan százaléka életben maradt. A túlélés titka a baktérium különlegesen erős sejtmembránja, amely sikeresen megvédi a belső, létfontosságú részeket a végzetes összenyomódástól.
A becsapódás után a túlélő sejtek azonnal megkezdték a károk helyreállítását. Ezt a folyamatot a kutatók a sejtek úgynevezett transzkripciós profiljának elemzésével mutatták ki. Ez a kifejezés a gének működésének és átírásának mintázatát jelenti, amelyből világosan látszott:
a sejtek minden energiájukat a sérülések azonnali kijavítására fordították.
Bizonyíték a pánspermia-elméletre
Mindez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok a vártnál sokkal zordabb feltételeket is kibírnak. Ha tehát ezek az apró lények képesek túlélni egy nagyobb aszteroida-becsapódás okozta kilövést, akkor az élet – szikladarabokba zárva – valóban vándorolhat a bolygók között.
