Kiderült, miért van egyre több mellrákos – 7 okot jelöltek meg a szakértők

Egy friss nemzetközi kutatás riasztó előrejelzése szerint 2050-re milliókkal nőhet a női daganatos megbetegedések száma. A mellrák okai között a szakemberek egyre hangsúlyosabban emelik ki mindennapi szokásainkat, hiszen az orvostudomány fejlődése káros rutinjaink elhagyása nélkül önmagában kevés a folyamat megállításához. A tanulmány hét olyan konkrét veszélyforrást azonosított, amelyek elkerülésével világszerte százezrek élete válna megmenthetővé.

A Lancet Oncology folyóiratban megjelent legújabb adatok rávilágítanak, hogy a betegség terjedése nem csupán genetikánkon vagy életkorunkon múlik. A mellrák okai ma már egyértelműen mindennapi életvitelünkhöz köthetők. 

A daganatos megbetegedések sejtszintű kialakulása: a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a mellrák okai és a kóros sejtek osztódása mögött az esetek jelentős részében a káros, de megváltoztatható életmódbeli tényezők állnak
Fotó: NEMES LASZLO/SCIENCE PHOTO LIBRA / NLA

A daganatos megbetegedések világszerte a vezető női egészségügyi problémák és halálokok közé tartoznak. A kutatók figyelmeztetnek: 

a diagnózisok száma a jelenlegi évi 2,3 millióról 2050-re akár 3,5 millióra is emelkedhet, miközben a halálozások aránya drámaian, 44 százalékkal nőhet.

Bár a kezelések egyre hatékonyabbak, az életmódbeli tényezők azok, amelyek alapvetően meghatározzák a kockázatot. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a betegség miatt elveszített egészséges életévek több mint negyedéért éppen ezek a módosítható tényezők a felelősek.

Mellrák okai: a hét döntő tényező

A szakemberek elkészítették a mellrák kockázatát növelő életmódbeli tényezők listáját, amelyeken viszonylag könnyen változtathatnánk. 

Ide tartozik: 

• a túlsúly, 
• a tartósan magas vércukorszint, 
• az aktív dohányzás 
• és passzív dohányzás (mások dohányfüstjének belélegzése). 

Szintén komoly veszélyt jelent: 

• a túlzott alkoholfogyasztás, 
• a mozgásszegény életmód, 
• valamint a túlzott vöröshús-fogyasztás.

Más okozza az esetek növekedését a szegény és a gazdagabb országokban

Globálisan eltérőek a kihívások: 

a magas jövedelmű államokban – mint az Amerikai Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság – az elhízás hatásai jelentik a legfőbb problémát.

A túlsúly különösen a változókor után jelent hatalmas kockázatot. Ekkor az anyagcsere lelassul, a petefészkek leállnak, és a felgyülemlett zsírszövet veszi át az ösztrogén termelését. A magasabb ösztrogénszint bizonyítottan serkenti a hormonérzékeny daganatok növekedését, a felesleges testzsír pedig tartós krónikus gyulladást és inzulinrezisztenciát okoz. 

Eközben a szegényebb régiókban a szűrővizsgálatok hiánya és a kései diagnózis okoz drámai halálozási arányokat.

Egyre több fiatalt érint a mellrák

Aggasztó tendencia a fiatalkori mellrák eseteinek számottevő növekedése. Bár abszolút értékben továbbra is az idősebbek a legérintettebbek, a változókor előtti nőknél a megbetegedések aránya sokkal gyorsabban emelkedik. Ebben az alkohol és a dohányzás sejtromboló szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az alkohol közvetlenül károsítja a sejtek örökítőanyagát, a DNS-t (dezoxiribonukleinsavat), a cigarettafüst pedig rákkeltő vegyületekkel indít el végzetes genetikai mutációkat.

A riasztó statisztikák ellenére is van remény: tudatossággal a mellrák megelőzése elérhető. 

A mozgáshiány például mérhetően gyengíti az immunrendszert, amivel romlik a hibás sejtek elpusztításának hatékonysága. Ugyanakkor rendszeres sporttal, egészséges étkezéssel és a káros szenvedélyek elhagyásával drasztikusan csökkenthetjük a kockázatot.