Ezt biztosan rosszul tanulta – tudósok cáfolják a tankönyveket

Évtizedek óta tanítják, hogy a növények azért zöldek, mert a bennük található klorofill visszaveri a zöld fényt. Egy új kutatás azonban azt mutatja, hogy a növények színe valójában más módon alakul ki.

A növények zöld színe alapvető része annak, ahogyan a világot látjuk, mégis lehet, hogy eddig rosszul értettük az okát. Egy friss vizsgálat szerint a tankönyvekben szereplő magyarázat nem tükrözi pontosan, mi történik valójában a levelekben.

A növények zöld színét nem a klorofill okozza egy új kutatás szerint
Fotó: SOEREN STACHE / dpa-Zentralbild

Miért zöldek valójában a növények?

A hagyományos magyarázat szerint a klorofill nevű pigment elnyeli a vörös és a kék fényt, a zöldet pedig visszaveri, ezért látjuk zöldnek a leveleket. A kutatók szerint azonban ez nem teljesen igaz. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a klorofill valójában nem veri vissza a fényt. Inkább arról van szó, hogy a zöld fényt kevésbé nyeli el, ezért nagyobb eséllyel szóródik szét a levél belső szerkezeteiben, például a sejtfalakban. Ez a szóródás adja azt a zöld árnyalatot, amelyet a szemünk érzékel.

Mi bizonyítja, hogy nem a klorofill „veri vissza” a zöld fényt?

A kutatók különböző színű leveleket vizsgáltak, nemcsak zöldeket, hanem sárga és fehér leveleket is, amelyekben jóval kevesebb vagy egyáltalán nincs klorofill. Az eredmények meglepőek voltak: a sárga és fehér levelek több zöld fényt vertek vissza, mint a zöld levelek. Ha a klorofill lenne a felelős a visszaverődésért, ennek pont fordítva kellene lennie. 

Ez arra utal, hogy a zöld szín kialakulásában más szerkezeti elemek – például a cellulózban gazdag sejtfalak – játszanak fontos szerepet.

Miért látjuk mégis élénk zöldnek a leveleket?

A válasz részben az emberi látásban rejlik. A szemünk különösen érzékeny a zöld hullámhosszra, ezért már kis mennyiségű zöld fény is erőteljesnek tűnik. Ráadásul a levelek nemcsak a felszínen, hanem mélyebb rétegekben is kölcsönhatásba lépnek a fénnyel. A zöld fény mélyebbre hatol a levélben, így a fotoszintézisben is szerepet játszik, nem „haszontalan”, ahogy korábban sokan gondolták.

Miért fontos ez a felfedezés?

A kutatás nemcsak egy régóta ismert jelenséget pontosít, hanem rámutat arra is, hogy a természet működése gyakran bonyolultabb, mint az egyszerű tankönyvi magyarázatok. Az új eredmények segíthetnek jobban megérteni a fotoszintézis működését, és akár a mezőgazdaságban vagy a növénytermesztésben is hasznosíthatók lehetnek. 

• A tanulság egyszerű: még az olyan alapvető dolgokról is, mint hogy miért zöldek a növények, kiderülhet, hogy nem teljesen úgy működnek, ahogy eddig hittük - írja a Science Alert.