A Földön kívüli élet titkát is elárulhatja ez a jégbe zárt tó

Az Antarktiszon található Untersee-tó a Föld egyik legkülönlegesebb tava, amelyet egész évben vastag jégtakaró zár el a külvilágtól. A tó mélyén olyan mikrobák életközösségeit találták, amelyek az élet korai formáira emlékeztetnek. A kutatók szerint hasonló környezet több közeli égitesten is létezhet.

Földünk több mint 100 millió tónak ad otthont a becslések szerint, de közülük csak kevés olyan különleges, mint az Antarktiszon fekvő Untersee-tó. Ez a jég alá zárt víztömeg nemcsak szokatlan kémiai összetételéről ismert, hanem arról is, hogy benne különleges mikrobiális képződmények fejlődnek. A tó extrém körülményei miatt a kutatók szerint akár a korai Föld vagy más bolygók környezeteihez is hasonlíthat.

Az Antarktiszon felfedezett jégbe zárt tó vize és élőlényei is meglepetést tartogatnak a tudományos világ számára

Miért különleges az Untersee-tó vize?

A tó legnagyobb mélységét 170 méterre becsülik, vize pedig több szempontból is eltér a legtöbb földi tó vizétől. Mivel a térség évi középhőmérséklete mínusz 10 Celsius-fok körül mozog, egész évben jég alatt marad a tó vize. Bár a napfény áthatol a jégen és felmelegíti a víz felső rétegeit, a felszínen uralkodó hideg levegő és az erős szelek megakadályozzák, hogy a jég felszíne megolvadjon. A több méter vastagságú jégtakaró alatt rendkívül magas az oldott oxigén mennyisége, miközben a szén-dioxid koncentrációja alacsony. A víz kémhatása erősen lúgos, ami szintén ritka a természetes tavak között. 

Hogyan jönnek létre az ősi mikrobiális képződmények?

A tó egyik legérdekesebb jelensége a sztromatolitok jelenléte. Ezek a kúpszerű fotoszintetizáló mikroorganizmusok oxigént termelnek, ami aztán a tó vízében feldúsul. A mikrobák ragadós felszínükön üledéket „ejtenek csapdába”, majd kalcium-karbonát rétegeket építenek. A folyamat során lassan alulról növekvő, zátonyszerű struktúrák jönnek létre. Az Untersee-tóban ezek akár fél méter magasra is megnőhetnek, ami rendkívül ritka. Ezek a képződmények különösen érdekesek a kutatók számára, mert ma is élő példányai a Földön valaha talált egyik legősibb fosszíliáknak, amelyek több mint 3 milliárd évesek.

Lehet köze a jelenségnek a Földön kívüli élethez?

Az asztrobiológusok szerint az Untersee-tó kiváló modell lehet olyan környezetek tanulmányozásához, ahol a földön kívüli élet is kialakulhatott. Hasonló feltételek létezhetnek például a Jupiter Europa nevű holdján vagy a Szaturnusz Enceladus nevű jeges holdján. A kutatók szerint még a Mars korai történetében is lehettek olyan jeges tavak, amelyek az Untersee-tóhoz hasonló környezetet biztosítottak a mikroorganizmusok számára – írja a NASA Science oldala.