Iratkozzon fel hírlevelünkre 
55 évvel ezelőtt állt Föd körüli pályára a Szaljut-1 űrállomás. Ez volt a világon első olyan jármű, amelynek a személyzete tartósan a világűrben dolgozhatott. A Szaljut-1 történetéhez azonban műszaki hiba és tragédia is fűződik.
Az űrverseny
A hidegháború időszakában nem a hadseregek és a fegyverzetük nagyságában, hanem a tudományos életben is versengett egymással a két szuperhatalom. Ennek egyik fontos területe az űrkutatás volt.
A tudományos és technológiai presztízsharc első időszakában a szovjetek szinte mindenben megelőzték az amerikaiakat.
Ők lőtték fel az első műholdat, ők küldtek először embert az űrbe, az első nő a világűrben szovjet volt, és az első űrséta is a Szovjetunióhoz fűződik.
A versengés csak 1969-ben ért véget, amikor az Egyesült Államok embert küldött a Holdra.
Fotó: NASA
Nem sokkal ezután a Szovjetunió feladta, hogy embert juttasson a Holdra, és a hosszan tartó emberes űrutazásokra összpontosított.
Az űrverseny erőltetett fejlesztései mindkét országban katasztrofális balesetekhez vezettek, ezekről részletesen írtunk korább itt, az Origón.
A világ első űrállomása
A Szaljut-1-et 1971 áprilisában állították Föld körüli pályára. Ez az űrállomás a szupertitkos katonai Almaz polgári változata volt. A súlya meghaladta a 18 tonnát, a belső tere pedig a 82 légköbmétert, vagyis a mérete egy busznak vagy egy nagyobb lakókocsinak felelt meg. Akkoriban nem volt ennél nagyobb űreszköz.
Az űrállomás öt részből állt: az elülső részhez csatlakozott a Szojuz űrhajó. Mivel csak egyetlen dokkolószerkezetet és légzsilipet építettek ide, csak egy űrhajót fogadhatott egyszerre. A második egység a központi egység volt, négyméteres átmérővel, hét munkaállomással, 20 ablakkal. A harmadik, szintén nyomás alatt lévő egységbe építették be a vezérlő-, a kommunikációs, az áramellátó és a létfenntartó rendszereket. A negyedik, nem hermetikus részben volt pl. az üzemanyag-tartály, a pályakorrekciós hajtóművek, az akkumulátorok, az oxigén- és víztartály. Az utolsó részre szerelték a napelem-táblákat.
Laboratórium, nem luxushotel
Fotó: Space Facts
A Szaljut-1 fedélzetén nem volt túl kényelmes az élet. A belső teret zsúfoltság jellemezte: minden falon műszereket, kábeleket, paneleket helyeztek el.
A súlytalanság miatt a tervezők a „padlón” és a „mennyezeten” is elhelyeztek kapaszkodókat. Az űrhajósok munka közben hevederekkel rögzíthették magukat. A tájékozódást különböző színek segítették, hiszen nem volt „fent” és „lent”.
A kozmonauták falra rögzített hálózsákban aludtak, és mivel az űrállomás gyorsan pörgött, a napkelte és napnyugta gyors váltakozása miatt szemmaszkot használtak. Az űrhajósok naponta háromszor ettek speciális, tubusos vagy konzerv ételeket, pürésített fogásokat és morzsamentes kenyeret. Folyadékot tasakokból ittak. Mivel zuhanyzó nem volt az űrállomáson, csak nedves törlőkendővel tudtak mosakodni. Vécét azonban kaptak, ezt egy bonyolult vákuumos rendszer működtette.
Fotó: NASA
A levegő néha kissé fémes illatú volt a berendezések miatt, és az ételek íze sem bizonyult markánsnak, talán épp a levegő miatt. A ventilátorok és rendszerek folyamatosan zúgtak.
A kozmonauták napirendjét szigorúan megtervezték. volt, és minden percnek megvolt a szerepe. Kb. 8-10 órát töltöttek munkával, főleg kísérleteket hajtottak végre. Az űrhajósok az emberi test űrbeli változásait vizsgálták, növényeket és mikroorganizmusokat tanulmányoztak és a hosszú távú űrrepülés hatásait vizsgálták. Emellett karbantartották a berendezéseket, és testmozgást végeztek, hogy ellensúlyozzák az izmok és csontok leépülését. Az alvásra 7-8 óra jutott.
Fotó: Pinterest
A kozmonauták néha beszélhettek a családtagjaikkal is rádión, illetve az ablakokon át figyelhették a Földet is, ami fontos lelki feltöltődést jelentett.
Baljós jelek: a Szojuz-10 sikertelen küldetése
Az első űrhajó, amely a Szaljutra indult, három nappal később követte az űrállomást.
A Szojuz-10 legénységének sikerült dokkolnia a Szaljuttal, de az űrhajósok nem tudták kinyitni a légzsilip ajtaját.
Így a három kozmonauta, ahelyett, hogy az űrben töltött volna 30 napot, dolgavégezetlenül volt kénytelen távozni. Ráadásul visszatérés közben mérgező füstgáz keletkezett a kabinban, és Nyikolaj Rukavisnyikov űrhajós elveszítette az eszméletét.
A Szojuz-11 és a katasztrófa
Az első sikeres személyzet a Szojuz–11 fedélzetén érkezett meg a Szaljutra 1971. június 6-án.
Az első csoport Georgij Dobrovolszkijból, Vlagyiszlav Volkovból és Viktor Pacajevből állt.
Eredetileg nem nekik kellett volna repülniük, hiszen ők voltak a tartalék, de a másik személyzet egyik tagja, Valerij Kubaszov TBC-s lett. Az űrhajósok egy napig szellőztették az állomást, és csak ezután költöztek át a Szaljutba. Itt 23 napot töltöttek és sikeres kísérleteket végeztek.
Fotó: All That Is Interesting
A visszatéréskor a Szojuz-11 rendben lekapcsolódott a Szaljutról, majd június 30-án megkezdte a leszállás bonyolult folyamatát, de eleinte minden rendben ment. Kb. 170 kilométeres magasságban azonban megszakadt a rádió-összeköttetés az irányítás és a kozmonauták között. A kommunikációs csend része a leszállásnak, hiszen amikor a kapszula belép a légkörbe, az űrhajó körül plazmafelhő alakul ki, amely elnyeli vagy visszaveri a rádióhullámokat, így megszakítja a kommunikációs kapcsolatot. A plazma a súrlódás és az akár 28 ezer km/h sebesség miatt keletkezik, és addig tart, amíg a kapszula le nem lassul.
Fotó: ESA
Itt azonban a kapcsolat még a légkörbe lépés előtt megszakadt. Ezután következett az aerodinamikai fékezés, majd a tervezettnek megfelelően működésbe léptek a fékezőrakéták, és kinyíltak a fékezőernyők is, végül pedig rendben megtörtént a landolás is. Az irányítók mégis a legrosszabbtól tartottak: a sikeres leszállás némán zajlott, az űrhajósok nem adtak jelet magukról.
Amikor a mentők a helyszínre értek és kinyitották az űrhajót, döbbentek látták, hogy a három kozmonauta sérülések nélkül, de élettelenül ül az ülésében. A vizsgálat, amelynek az eredményét sokáig letagadták, megállapította, hogy egy szelep váratlanul kinyílt, emiatt nullára csökkent a nyomás a kabinban, „kihermetizálódott” az űrhajó, és a levegő olyan gyorsan kiszökött belőle, hogy a kozmonauták perceken belül meghaltak.
A tragédia után áttervezték a Szojuz űrkabint, és újra bevezették, hogy a felszálláskor és a landoláskor szkafandert kell viselniük az űrhajósoknak. Így a kapszula kétszemélyes lett.
A következő felvételen az űrhajósok sikertelen újjáélesztését láthatják. Sokkoló képsorok következnek!
