Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A történelmi sikereket és a Hold szerencsés megkerülését követően most a küldetés legveszélyesebb szakasza vár az űrhajósokra. Az Artemis II landolása során a hőpajzsnak hibátlanul kell teljesítenie, hiszen ebben a helyzetben nincs más út a túléléshez.
A NASA szakemberei feszült figyelemmel kísérik az eseményeket, miközben az Orion űrkapszula egyre közelebb ér a Földhöz. A sorsdöntő próbatétel azonban még hátravan: a szakértők egybehangzó véleménye szerint a légkörbe való belépés jelenti az Artemis II misszió legnagyobb kockázatát – írja a Daily Mail.
Fotó: Google Gemini AI
Az Artemis II legnehezebb pillanatai a légkörben
Az Artemis II visszatérése a Földre rendkívüli fizikai terhelésnek teszi ki mind a technológiát, mind az űrhajósokat. Amint az Orion űrhajó eléri a bolygó feletti, nagyjából 122 kilométeres magasságot, a szervizmodul leválik, a kapszula pedig magára marad. Ezt követően a szerkezet elképesztő, 40 200 km/órás sebességgel lép be a légkörbe.
Ilyen tempónál a kapszula előtti levegő olyannyira összenyomódik, hogy a külső borítás hőmérséklete a 2760 Celsius-fokot is megközelítheti.
Az egyik legnehezebb feladat éppen az ilyen extrém hőhatások kezelése. A kritikus percekben ráadásul forró plazmaréteg öleli körbe a járművet, ami teljesen megszakítja a rádiókapcsolatot a legénység és az irányítás között.
Nincs B-terv a hőpajzs meghibásodása esetére
Jared Isaacman, az űrhivatal vezetője őszintén beszélt a küldetést övező kockázatokról. Kiemelte, hogy az űrhajó egyetlen hővédelmi rendszerre támaszkodik, így gyakorlatilag semmilyen más megoldás nincs a problémák elhárítására. A kilövéskor felszabadult, hatalmas energiát biztonságosan kell elvezetni az ereszkedés során.
A szakemberek aggodalmát növeli, hogy a 2022-es, személyzet nélküli próbaút során a hőpajzs külső rétege a vártnál nagyobb mértékben károsodott. A mérnökök később megállapították, hogy a jelenséget a pajzson belül rekedt gázok okozták.
Isaacman szerint a jövőben fel kell gyorsítani az alkatrészgyártást, hogy az Apollo-korszakhoz hasonlóan a kritikus elemeket szükség esetén cserélni lehessen, ne pedig csak a meglévő darabokra kelljen hagyatkozniuk.
A landolás és a történelmi rekordok
A legintenzívebb hőhatás után az űrhajó ejtőernyőket nyit a biztonságos lassításhoz. Először két fékernyő nagyjából 480 km/órára csökkenti a sebességet, majd a három hatalmas főernyő gondoskodik róla, hogy a kapszula mindössze 27 km/órás sebességgel érkezzen az óceánba.
A négy űrhajós – Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen – San Diego partjainál fejezi be az utazást. A csapat már most történelmet írt: 406 771 kilométerre távolodtak el a Földtől, amivel megdöntötték az Apollo-13 űrhajójának 400 171 kilométeres rekordját. A Hold túlsó oldalán járva különös alakzatokat és meglepő színeket is megfigyeltek a felszínen. Isaacman azonban emlékeztetett:
a küldetésnek csak akkor van vége, ha a legénység épségben landol a Csendes-óceánon.
Az Orion űrhajó várhatóan április 10-én, keleti parti idő szerint este 20 óra 7 perckor érkezik vissza a Földre.
