Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÚjabb izgalmas felfedezést tett a NASA a vörös bolygón. A Curiosity marsjáró a földi élet alapvegyületeire emlékeztető, nitrogén- és kéntartalmú molekulákat talált a vörös bolygó felszínén.
A NASA Curiosity nevű Mars-szondája változatos szerves anyagokat talált a vörös bolygó felszínén, köztük több olyat is, amelyeket általánosan elfogadott módon a földi élet elindulásához elengedhetetlen építőköveknek tartanak. Az eredmények egy olyan kémiai kísérletsorozatból származnak, amelyeket a történelem során először hajtottak végre egy idegen bolygón, és arra utalnak, hogy a marsi felszín olyan molekulákat őriz, amelyek akár egy ősi élet tanúságát is hordozhatják. A kísérletből ugyanakkor nem derül ki, hogy ezek a molekulák egy hajdanvolt marsi létforma nyomai, vagy prózaibb az eredetük, például helyi geológiai folyamatok alakították őket, vagy meteoritokkal érkeztek bolygószomszédunkra. Hogy a Mars felszíni anyaga valóban egy letűnt élet nyomait őrzi-e, az csak úgy derülne ki, ha a kőzetmintákat a Földre szállítanánk.
Fotó: RUSLANAS BARANAUSKAS/SCIENCE PHO / RBU
A vizsgálatokat Amy Williams, a Floridai Egyetem földtudomány professzora irányította, aki a Curiosity és a Perseverance marsjáró missziók egyik tudományos szakértője. A Curiosity 2012-ben landolt a Marson, és azt kiderítendő érkezett oda, hogy évmilliárdokkal ezelőtt az ősi Marson vajon fennállhattak-e a mikrobiális élet keletkezésének feltételei.
- A Perseverance marsjáró 2021-ben csatlakozott öregebb társához, és az ő küldetése az ősi élet esetleges máig fennmaradt nyomainak a felderítése.
A Curiosity nagy felfedezése
„Úgy véljük, olyan szerves anyaggal van itt dolgunk, amely 3.5 milliárd évvel ezelőttről maradt ránk a Mars felszínén – mondta el a kémiai kísérlet tervezésében közreműködő Williams. – Rettentő hasznos, hogy most már bizonyítani tudjuk az ősi szerves anyag fennmaradását, mert a szerves anyagok felkutatása az egyik módja annak, hogy felmérjük egy adott környezet élettel való összeférhetőségét. És ha megőrzött szerves szénvegyületeket keresünk a hajdani élet tanúbizonyságaként, akkor most már tudjuk, hogy ez nem hiábavaló vállalkozás.”
Williams egy nemzetközi kutatóhálózat tagjaként a Nature Communications április 21-i számában tette közzé a kutatás eredményeit.
A kísérletben a Curiosity által azonosított több mint húsz szerves vegyület között akad egy olyan nitrogéntartalmú molekula, amely a DNS előanyagaihoz hasonló.
Ilyet soha korábban nem találtunk a Marson. A marsjáró egy benzotiofén nevű nagy, két összekapcsolódó gyűrűből álló kéntartalmú szerves molekulát is talált, amelyet általában meteoritok szállítanak a bolygók felszínére.
„A bolygókat bombázó meteoritokkal ugyanazok az anyagok hullottak az ősi Marsra, mint az ősi Földre, és feltehetőleg ezek szolgáltak az élet ma ismert egyetlen, földi formájának a kiindulópontjául”
– emelte ki Williams.
Hogyan történt a felfedezés?
A NASA Sugárhajtású Laboratóriumának (Jet Propulsion Laboratory) irányítása mellett a Curiosity a Mars Gale-kráterében, egy néhai tó kiszáradt medrében landolt 2012 augusztusában. A marsjáró a most elemzett kísérletet 2020-ban, a kráter Glen Torridon néven ismert területén végezte, amely a víz egykori jelenlétét igazoló agyagásványokban gazdag. Ezek az agyagásványok más ásványi felületeknél jobban megkötik és megőrzik a szerves vegyületeket, ezért érdemes a szerves molekulák után ilyen helyen kutakodni.
A kísérlet végrehajtásában a Sample Analysis at Mars, röviden SAM műszeregyüttes játszotta a főszerepet. A SAM berendezés, amelyet részben Jennifer Eigenbrode, a NASA Goddard Space Flight Center asztrobiológusa és a mostani tanulmány egyik társszerzője irányít, a Curiosity misszió marsi szerves kémiával, légkörrel és lakhatóságával kapcsolatos legfontosabb felfedezéseiben rendre nélkülözhetetlennek bizonyult.
Egy TMAH-nak nevezett reagens segítségével a berendezés a szerves molekulákat kisebb alkotórészeikre darabolta, hogy így elemezhetővé váljanak a SAM fedélzeti műszerei számára. Mivel a Curiosity összesen két pohárnyi TMAH-val a fedélzetén érkezett a Marsra, a sikerhez átgondolt tervezésre és az eredménnyel leginkább kecsegtető helyszín gondos megválasztására volt szükség.
Ezek az ígéretes eredmények pont jókor érkeznek, mert több jövőbeni űrmisszió – egyebek közt a Marsra tervezett Rosalind Franklin-misszió és a Titánra, a Szaturnusz holdjára tervezett Dragonfly (Szitakötő) expedíció – tervezőgárdája is szeretne az űrszondákkal TMAH-t utaztatni a szerves molekulák felkutatása céljából.
„Most már tudjuk, hogy közvetlenül a Mars felszíne alatt nagy, összetett szerves molekulák őrződtek meg, és ez nagyon ígéretes abból a szempontból, hogy az életre nézve diagnosztikus értékű nagy szerves vegyületek is fennmaradhattak”
– hangsúlyozta Williams.
