Ijesztő jeleket fogtak a tudósok egyenesen a pokol tornácáról

Szeizmikus hullámok elemzésével új, globális térképet készítettek a Föld mélyén zajló folyamatokról. A földköpeny legalsó rétegében olyan elváltozásokat figyeltek meg, amelyek a felszínről alábukott tektonikus lemezek maradványaihoz köthetők.

Bolygónk felszíne alatt a kőzetek folyamatosan, lassan mozognak. Ezek a hatalmas áramlások hajtják a tektonikus lemezeket, miközben magát a földköpeny anyagát is megnyújtják és csavarják. A legmélyebb részeken történő változásokat eddig nagyon nehéz volt közvetlenül megfigyelni, de egy új tanulmány most sokkal tisztább képet ad erről a rejtett aktivitásról – olvasható a The Seismic Record című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban.

A földköpeny legalsó rétegében olyan elváltozásokat figyeltek meg, amelyek a felszínről alábukott tektonikus lemezek maradványaihoz köthetők
Fotó: Google Gemini AI

Mi történik a földköpeny mélyén?

A tudósok a Föld legalsó köpenye mintegy 75 százalékát vizsgálták meg, amely közel 2900 kilométeres mélységben, közvetlenül a mag-köpeny határ felett húzódik. A kutatócsoport a világ minden tájáról származó, több mint 16 millió földrengésadatot dolgozott fel. 

Az eredmények alapján a mélybeli deformáció nagyrészt ott összpontosul, ahol a rég elsüllyedt kőzetlemezek felhalmozódtak.

A szakemberek már korábban is sejtették ezt az összefüggést, de most először tudták globális szinten is megvizsgálni a jelenséget.

A szeizmikus anizotrópia segít a kutatóknak

A földrengések által keltett hullámok sebessége attól függ, hogy milyen irányban haladnak át a kőzeteken. Ezek a sebességkülönbségek elárulják a mélyben lévő anyagok belső szerkezetét és összetételét, amit a tudomány szeizmikus anizotrópiának nevez. Ennek a jelenségnek a mérésével könnyen beazonosíthatók azok a régiók, ahol a réteg éppen formálódik. A szakemberek olyan hullámokat vizsgáltak, amelyek áthaladnak a köpenyen, belépnek a Föld magjába, majd onnan visszatérnek a felszín felé. 

Ezek a hullámok akár több száz kilométeres távolságokon keresztül is megmutatják az ott zajló változásokat.

Mi okozza az átalakulásokat?

A kutatók a vizsgált területek nagyjából kétharmadánál találtak anizotrópiára utaló jeleket. A legtöbb ilyen jelzés pont ott bukkan fel, ahol valószínűleg a mélybe süllyedt kőzetlemezek fekszenek. Bár még vizsgálják, hogy pontosan mi okozhatja a változásokat, az biztos, hogy a lenti elképesztő nyomás és forróság teljesen átalakíthatja az ásványokat a lemezeken belül. A most létrehozott hatalmas adatbázis igazi kincsesbánya a jövőbeli felfedezések számára. A kutatók abban bíznak, hogy a segítségével idővel még jobban megértjük, merre és hogyan mozognak a bolygónk legmélyén zajló áramlások.