Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egy teljesen új megközelítés forradalmasíthatja a Földön kívüli élet keresését – és talán közelebb vihet minket a válaszhoz, mint valaha. A kutatók szerint ugyanis lehet, hogy eddig rossz módszerrel kerestük az élet jeleit.
Ahelyett, hogy egyesével próbálnánk a bolygókon a Földön kívüli élet jeleire „bizonyítékot” találni, most azt javasolják a kutatók: egyszerre vizsgáljuk meg sok bolygó jellemzőit. Az élet ugyanis nemcsak helyben hagy nyomot – hanem nagyobb léptékben is mintázatokat hozhat létre, amely távolról figyelve könnyebben észrevehető.
Fotó: WANG CHENXI / XINHUA
Hogy kerestük eddig a Földön kívüli életet?
A tudósok eddig főként úgynevezett bioszignatúrákat kerestek, például gázokat egy bolygó légkörében, amelyek az élet jelenlétére utalhatnak. A probléma az, hogy ezek gyakran félrevezetők. Egyes gázok ugyanis élet nélkül is kialakulhatnak, pusztán geológiai vagy kémiai folyamatok révén. Így könnyen előfordulhat, hogy „életet látunk” ott is, ahol valójában nincs. Más módszerek, például az intelligens civilizációk nyomait kereső technoszignatúrák, még bizonytalanabbak, mert rengeteg feltételezésen alapulnak.
Mi az új megközelítés lényege?
A kutatók egy radikálisan eltérő ötlettel álltak elő: nem egy különálló bolygót kell vizsgálni, hanem bolygók egész csoportját. Az elképzelés szerint az élet képes lehet terjedni bolygók között – például meteoritokkal –, és közben meg is változtatja azok környezetét. Ha ez igaz, akkor az élet nem elszigetelt jeleket hagy, hanem statisztikai mintázatokat. A kutatók számítógépes modellekkel szimulálták ezt a folyamatot, és azt találták, hogy az élet jelenléte kimutatható lehet anélkül is, hogy konkrét bioszignatúrát azonosítanánk egy adott bolygón.
Hogyan lehet így megtalálni az életet?
A módszer lényege, hogy a bolygókat különböző tulajdonságaik és elhelyezkedésük alapján csoportosítják. Ha bizonyos csoportokban szokatlanul hasonló mintázatok jelennek meg, az arra utalhat, hogy az élet hatással volt ezekre a szomszédos világokra. Ez a megközelítés különösen hasznos lehet, mert csökkenti a téves riasztások esélyét. Inkább kevesebb, de megbízhatóbb „jelöltet” ad a kutatóknak, amelyeket később részletesebben is megvizsgálhatnak.
Mit jelent ez a jövő űrkutatása szempontjából?
A módszer különösen ígéretes most, amikor egyre több exobolygót fedezünk fel, és hamarosan egész bolygópopulációkat tudunk részletesen megfigyelni. A kutatók szerint a jövő teleszkópjai nemcsak egy-egy bolygót fognak vizsgálni, hanem statisztikai módszerekkel keresik majd a földön kívüli élet nyomait. Ehhez azonban jobban meg kell értenünk azt is, hogyan néznek ki azok a bolygók, amelyeken biztosan nincs élet. Csak így lehet kiszűrni azokat az eltéréseket, amelyeket valóban biológiai folyamatok okoznak.
- A kutatás egyelőre számítógépes modelleken alapul, de egy teljesen új irányt nyit meg. A legizgalmasabb gondolat pedig az, hogy talán nem is kell tudnunk, pontosan milyen az idegen élet – elég, ha felismerjük a nyomait abban, ahogyan átalakítja a körülötte lévő világokat - írja az EurekAlert.
