Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A legújabb klímakutatások szerint egyre fenyegetőbb a veszélye annak, hogy Földünk egyik legfontosabb tengeri áramlási rendszere teljesen összeomlik. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Golf-áramlat leállása ma már nem csupán elméleti feltevés, hanem egyre közeledő valóság. Ez az esemény olyan visszafordíthatatlan láncreakciót indítana el, amely évszázadokra meghatározná és drasztikusan átírná a bolygó éghajlatát.
A globális felmelegedés hatására az óceánok folyamatosan melegszenek, miközben a sarki jégtakarók és a gleccserek világszerte olvadásnak indultak. Ezek a radikális változások súlyosan megzavarják azokat a tengeri rendszereket, amelyek a Föld hőmérsékletének szabályozásáért felelnek. A tudósok hangsúlyozzák, hogy a Golf-áramlat leállása pontosan ezeknek a folyamatoknak az egyenes következménye lehet. Mivel az Atlanti-óceán ezen áramlási rendszere gondoskodik többek között Észak-Európa viszonylag enyhe éghajlatáról is, sokakban joggal merül fel a nyugtalanító kérdés: mi történik, ha leáll a Golf-áramlat?
Fotó: AYTUG CAN SENCAR / ANADOLU
A Golf-áramlat leállása: láncreakció a mélyben
A mélytengeri áramlatok működésének motorját a tengervíz sótartalma és hőmérséklete adja. A klímaválság következtében azonban hatalmas mennyiségű édesvíz zúdul az óceánokba, ami teljesen felborítja ezt a kényes sóegyensúlyt.
A kutatók egy friss szimuláció segítségével modellezték, hogy pontosan mivel is járna a rendszer teljes leállása, az eredmények pedig megdöbbentőek:
az összeomlás egy gigantikus szén-dioxid-kibocsátási hullámot indítana el, ami még tovább gyorsítaná a felmelegedést.
Óceáni áramlatok és a rejtett szén-dioxid
Az óceáni áramlatok dinamikájának megváltozása egy olyan súlyos következménnyel is járna, amelyről eddig viszonylag kevés szó esett. A Déli-óceán mélyén ugyanis elképesztő mennyiségű szén-dioxid raktározódott el az évezredek során. Ha az áramlási rendszer felborul, a vízrétegek erőteljesebb keveredése ezt a szénben gazdag mélytengeri vizet egyenesen a felszínre hajtaná. Bár az óceánok eddig a legnagyobb szövetségeseink voltak – hiszen elnyelték az emberiség által kibocsátott szén-dioxid negyedét –, az összeomlás pillanatában ez a folyamat a visszájára fordulna.
A Déli-óceán szénelnyelőből hatalmas kibocsátóvá lépne elő, ami az emberi tevékenység okozta felmelegedésen túl átlagosan további 0,2 Celsius-fokkal emelné meg a bolygó hőmérsékletét.
Végleges pusztítás az elszabadult klímaváltozás miatt
A szimulációk egy másik, rendkívül aggasztó fordulópontra is rávilágítottak. Míg egy alacsonyabb, az iparosodás előtti szén-dioxid-szint (280 ppm) mellett az áramlat egy esetleges leállás után még képes lett volna újraindulni, a 350 ppm-es küszöb felett a rendszer már tartósan bénult marad. Ezt a kritikus határt a légkör szén-dioxid-koncentrációja sajnos már 1988-ban átlépte, napjainkban pedig már a 430 ppm-et is meghaladja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az áramlat egyszer megáll, az évszázadokra úgy is marad.
A felgyorsuló klímaváltozás nyomán bolygónk éghajlata a felismerhetetlenségig átalakulna. A kutatások rámutatnak, hogy a leállás következtében az Antarktisz hőmérséklete akár 6 Celsius-fokkal is megugorhatna, miközben az Északi-sarkvidéken 7 Celsius-fokos, drasztikus lehűlés következne be.
Bár az Északi-sark jelenleg a világ többi részénél gyorsabb ütemben melegszik, egy ilyen hirtelen és szélsőséges fagyhullám beláthatatlan károkat okozna a földi ökoszisztémában. A kutatók végső konklúziója egyértelmű: a jelenlegi, magas károsanyag-kibocsátás egyenes utat jelent egy jövőbeli, az eddigieknél is pusztítóbb klímakatasztrófa felé.
- A teljes tanulmány a Communications Earth & Environment című szakfolyóiratban olvasható.
