Pokollá változik Európa? Kongatják a vészharangot

Kontinensünk a globális átlagnál több mint kétszer gyorsabban melegszik, állapította meg egy kutatás. Az elmúlt évek mérési adatai egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás miatt a hőmérséklet drasztikusan emelkedik, ami egyre súlyosabb természeti károkhoz vezet.

Bár a Föld átlaghőmérséklete évtizedenként 0,27 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt harminc évben, Európa ennél is rosszabb helyzetben van. Itt ugyanis a klímaváltozás miatt a hőmérséklet emelkedésének üteme eléri az évtizedenkénti 0,56 Celsius-fokot. Míg a globális átlag jelenleg 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, kontinensünk már 2,5 Celsius-fokkal melegebb az akkori átlagnál. Ennek a tendenciának a következménye, hogy a feljegyzések szerint a 2025-ös esztendő volt Európa történetének harmadik legmelegebb éve – írja a Daily Mail. 

A klímaváltozás miatt Európa a globális átlagnál több mint kétszer gyorsabban melegszik
Fotó: Google Gemini AI

Miért gyorsabb a klímaváltozás Európában?

A jelenséget egyszerre több tényező is magyarázza. Kontinensünk közel fekszik az Északi-sarkvidékhez, amely bolygónk leggyorsabban melegedő régiója, és ez az intenzív sarkvidéki melegedés közvetlen, jelentős hatást gyakorol Európára is. Egy másik ok elsőre talán meglepőnek tűnhet a laikusok számára. Az 1980-as évek óta végrehajtott környezetvédelmi intézkedések sikeresen csökkentették a légszennyezést, így ma már kevesebb aeroszol részecske száll a levegőben. 

Mivel ezek a mikroszkopikus elemek korábban az űrbe verték vissza a napfény egy részét, hiányukban a tisztább levegőn keresztül több napsugárzás éri el a felszínt, ami tovább fokozza a felmelegedést. 

A felmelegedés öngerjesztő folyamatai

Az emelkedő hőmérséklet következtében jelentősen csökken a hótakaró kiterjedése is. A hó normál körülmények között egyfajta hőtükörként működik, hiszen visszaveri a beérkező napsugárzást a világűrbe, természetes módon hűtve ezzel a bolygót. Riasztó adat, de a mérések 1983-as kezdete óta a tavaly márciusi volt a harmadik legkisebb kiterjedésű hótakaró Európában. A visszahúzódó hóréteg miatt bolygónk felszíne sokkal több hőt nyel el, ami mintegy ördögi körként tovább súlyosbítja a helyzetet. 

Az európai klímaváltozás hatásai a mindennapokban

Az extrém hőhullámok ma már szinte mindenütt egyre gyakoribbá válnak. Skandinávia északi részein például egy háromhetes időszak alatt tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 

Világszerte a hőstressz számít az időjáráshoz köthető halálesetek legfőbb okának.

Spanyolországban az átlagosnál ötven nappal többször tapasztaltak olyan perzselő hőséget, amikor a hőérzet elérte vagy meghaladta a 32 Celsius-fokot. Ez az intenzív hőség ráadásul ideális körülményeket teremt az erdőtüzek számára is. Tavaly több mint egymillió hektárnyi terület vált a lángok martalékává, ami a valaha mért legnagyobb kiterjedésnek számít. 

A magas hőmérséklet a jégtakarókat sem kíméli; 

a grönlandi jégmező egyetlen év alatt döbbenetes mennyiségű, 139 milliárd tonna jeget veszített el.

Ráadásul a melegebb légkör sokkal több nedvességet képes magában tartani, aminek következtében a viharok is jóval pusztítóbbá váltak. A 2025-ös év során ezek az ítéletidők és áradások legalább 21 ember életét követelték Európában. 

A tudósok nyomatékosan hangsúlyozzák: amilyen ütemben változik az éghajlat, olyan gyorsan kell nekünk is felpörgetnünk a válaszlépéseinket.