Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egy gyakran használt vérnyomáscsökkentő és angina elleni gyógyszer hatásait vizsgálták. A nifedipin nevű hatóanyag esetében a kutatók összefüggést találtak a kórházon kívüli hirtelen szívmegállás megnövekedett kockázatával. A veszély kizárólag bizonyos dózisok alkalmazásakor áll fenn, míg más, hasonló készítmények nem mutatnak ilyen kockázatot.
A szív- és érrendszeri betegségek kezelésére régóta alkalmaznak különféle, széles körben bevált gyógyszereket. A nifedipin is ebbe a népszerű kategóriába tartozik: az orvosok leggyakrabban magas vérnyomás és mellkasi fájdalom (angina) enyhítésére írják fel a betegeknek. Bár ezeket a készítményeket korábban egyaránt biztonságosnak tartották, egy korábbi átfogó európai adatelemzés fontos megállapításokra jutott – írja az EurekAlert.
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Mit mutatnak az adatok a nifedipin esetében?
A vizsgálat során a kutatók több ezer páciens adatait tekintették át a holland és a dán egészségügyi nyilvántartásokból.
- A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a nagy dózisú – napi 60 milligrammos vagy azt meghaladó – nifedipin alkalmazása jelentősen növeli a kórházon kívüli hirtelen szívmegállás esélyét.
- Ezzel szemben az alacsonyabb, napi 60 milligramm alatti adagok szedésekor nem figyeltek meg hasonló kockázatnövekedést.
A biológiai okok: hogyan alakulhat ki szívritmuszavar?
A jelenség hátterét a sejtszintű folyamatok adják. A vizsgált gyógyszerek úgynevezett kalciumcsatorna-blokkolók, amelyek hatásukkal lerövidítik a szívsejtek akciós potenciálját. Ez a lecsökkent működési időszak kedvezhet a végzetes szívritmuszavar kialakulásának, ami végső soron a szív leállását idézheti elő. A laboratóriumi mérések igazolták, hogy a nagy dózisú nifedipin sokkal erőteljesebben rövidíti le ezt az időtartamot, mint a másik megfigyelt hatóanyag. Ezzel szemben az amlodipin, amelyet szintén kiterjedten alkalmaznak hasonló panaszokra, a kutatási adatok alapján egyáltalán nem hordozza magában a szívmegállás veszélyét.
Fontos tudnivalók a nagy dózisú nifedipin mellékhatásai kapcsán
Dr. Hanno Tan, a kutatás vezetője külön kiemelte, hogy a mostani felismeréseket további független tanulmányoknak is igazolniuk kell. Éppen ezért nyomatékosan kéri, hogy a betegek ezen eredmények hallatán semmiképpen se hagyják abba önkényesen a gyógyszereik szedését, és az orvosok se változtassanak azonnal a jól bevált terápiákon.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a nagy dózisú nifedipin mellékhatásai miért csak mostanában kerültek a figyelem középpontjába, miközben a készítményt már évtizedek óta használják. A magyarázat abban rejlik, hogy a hirtelen szívmegállás rendkívül gyors lefolyású, így a kutatása igen nehézkes, és kifejezetten erre a célra felépített adatkészleteket igényel. A gyógyszerhatások ilyen léptékű tesztelését kizárólag a mostanihoz hasonló, hatalmas európai adatbázisok sikeres összekapcsolása tette lehetővé.
