Az ausztrál Griffith Egyetem munkatársai olyan kísérleteket végeztek, amelyek teljesen új megvilágításba helyezik ezt a kényes témát. Eredményeik szerint az orrpiszkálás és Alzheimer-kór közötti kapocs abban rejlik, hogy a rossz szokással gyakorlatilag szabad utat biztosítunk a kórokozóknak. Amikor az orr érzékeny belső nyálkahártyája megsérül, bizonyos baktériumok a szaglóidegen keresztül villámgyorsan elérik a központi idegrendszert. Jóllehet a jelenlegi adatok még csak rágcsálókon végzett teszteken alapulnak, az emberi szervezetben zajló hasonló folyamatok megértése mindenképpen további vizsgálatokat igényel – írja a Science Alert.

Fotó: JASPER WHITE / Connect Images
A kutatás részletei: mi a kapcsolat az orrpiszkálás és Alzheimer-kór között?
Az úttörő jelentőségű tanulmány fókuszában egy Chlamydia pneumoniae nevű baktérium állt. Bár ez a kórokozó elsősorban a légutakat támadja és tüdőgyulladást okozhat, figyelemre méltó módon a késői stádiumú demenciával küzdő betegek agyában is rendre felbukkan. A laboratóriumi megfigyelések során a tudósokat is meglepte az a sebesség, amellyel a baktérium mindössze 24-72 óra alatt behatolt az egerek központi idegrendszerébe.
Úgy tűnik tehát, hogy a különféle baktériumok és vírusok az orrüreget egyfajta gyorsforgalmi útként használják, amely egyenesen az agyba vezet.
Hogyan növeli az orrpiszkálás az Alzheimer-kór kockázatát?
Orrnyílásunk belsejét egy rendkívül vékony és sérülékeny szövetréteg, az orrnyálkahártya óvja a külvilág behatásaitól. Amikor piszkáljuk az orrunkat, vagy esetleg kitépjük a zavaró orrszőröket, ezt az elsődleges védővonalat romboljuk le. Amint ez a fizikai gát megsérül, a kórokozók sokkal nagyobb számban és könnyebben juthatnak fel az agyba. A fertőzésre válaszul az egerek szervezete azonnal védekezni kezdett, aminek hatására megugrott az úgynevezett amiloid-béta fehérje termelése.
Ennek az anyagnak a felhalmozódása és csomósodása – a plakkok kialakulása – pedig az egyik legjellegzetesebb fizikai elváltozás az Alzheimer-kórban szenvedőknél.
Az orrpiszkálás veszélyei és a nyitott kérdések
A tudósok óva intenek az elhamarkodott következtetésektől: az eredmények egyelőre csupán ígéretes feltételezések, hiszen az állatkísérletek tanulságai sosem ültethetők át egy az egyben az emberi biológiára. Még azt is ki kell deríteni, hogy a tapasztalt fehérje-felhalmozódás csupán egy átmeneti, egészséges immunválasz-e, amely a fertőzés elmúltával magától is visszafordul.
- Ahogy James St John professzor rámutatott, az embereken végzett vizsgálatok elengedhetetlenek a folyamat pontos megértéséhez.
Mindennapi óvintézkedések és a demencia megelőzése
Az Alzheimer-kór kialakulása egy rendkívül összetett folyamat, amelynek rejtélyeit a kutatók számtalan irányból próbálják megfejteni. Jóllehet a legnagyobb rizikófaktort a 65 év feletti életkor jelenti, egyre biztosabbnak tűnik, hogy a különféle környezeti behatások – különösen a baktériumok és vírusok jelenléte – szintén döntő szerepet játszanak a betegség megjelenésében. Egy 2023-as tudományos összefoglaló szerint a demencia megelőzése érdekében már az alapvető higiénia szigorításával is sokat tehetünk. A szakemberek azt tanácsolják, hogy tartsuk meg a COVID-19 járvány idején rögzült jó szokásainkat:
az alapos kézmosás és a kézfertőtlenítők rendszeres használata rendkívül hasznos megelőző rutin lehet. Ez az apró odafigyelés pedig kiemelten fontos azoknak, akik nehezükre esik lemondani az orrpiszkálásról.
Ezzel együtt az orrpiszkálás veszélyei már most is vitathatatlanok, hiszen az orr érzékeny belső hálózatának folyamatos sértése semmiképpen sem tesz jót az egészségnek.