Azt hittük, megmenekült az ózonréteg, de kiderült egy sötét titok

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Az 1987-ben aláírt Montreali Jegyzőkönyv az egyik legsikeresebb környezetvédelmi egyezmény, amely globálisan visszaszorította a légkört károsító anyagokat. Egy friss vizsgálat szerint viszont az ózonréteg gyógyulása éveket késhet bizonyos engedélyezett ipari vegyszerek miatt. A vártnál jóval nagyobb mennyiségű káros anyag jut a levegőbe, ami új feladatok elé állítja a döntéshozókat.
Vágólapra másolva!

A tudósok még az 1980-as évek közepén vették észre, hogy a hűtőgépekben és hajtógázas spray-kben használt CFC-gázok súlyosan roncsolják az Antarktisz feletti ózonpajzsot. A nemzetközi összefogásnak hála ezt a folyamatot sikerült megfékezni, így az ózonréteg lassan regenerálódni kezdett. A globális megállapodás ugyanakkor tartalmaz egy kiskaput: bizonyos káros vegyületek használata ma is megengedett, ha azokat más termékek – például műanyagok vagy tapadásmentes bevonatok – előállításához alapanyagként használják fel – írja a SciTech Daily

Az ózonréteg gyógyulása éveket késhet bizonyos engedélyezett ipari vegyszerek miatt
Az ózonréteg gyógyulása éveket késhet bizonyos engedélyezett ipari vegyszerek miatt
Fotó: NASA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA

Az ózonréteg védelme váratlan akadályba ütközött

Ezt a kivételt korábban azzal indokolták, hogy a gyártás közben csak elhanyagolható mennyiségű vegyszer szivárog ki. A szakértők úgy vélték, hogy az anyagok alig 0,5 százaléka kerül ki a légkörbe, hiszen a gyáraknak sem érdekük, hogy elpazarolják a drága alapanyagot. A legfrissebb mérések azonban rácáfoltak erre a feltételezésre. 

A valóságban a szivárgás mértéke eléri a 3,6 százalékot, sőt egyes anyagoknál ennél is nagyobb a veszteség.

Ez a rejtett ipari szivárgás komoly veszélyt jelent a légkör állapotára. 

A vegyipar rugalmasságán múlik a jövőnk

Egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta, milyen hatással van ez a folyamat a bolygónkra. Ha a szivárgás a jelenlegi ütemben folytatódik, a légkör védőrétege csak 2073-ra nyerheti vissza az 1980-as állapotát. Ez hét évnyi késést jelent ahhoz képest, mintha teljesen megszüntetnék a kibocsátást, amivel a gyógyulás már 2065-re végbemehetne. Susan Solomon professzor, a tanulmány egyik szerzője szerint a megoldás elérhető közelségben van. 

A vegyipar rendkívül innovatív, így a káros vegyületeket bármikor le lehetne cserélni a már létező több ezer biztonságosabb alternatíva egyikére. 

A szakértők rámutattak, hogy a túlzott kibocsátás mögött sokszor egyszerű technológiai hibák állnak, amiket némi odafigyeléssel javítani lehetne. 

A Montreali Jegyzőkönyvben részt vevő országok már vizsgálják a szabályok szigorításának lehetőségét. Stefan Reimann, a kutatás vezetője szerint a cél az, hogy időben lépjünk. Az ózonréteg gyorsabb regenerálódásával nyert néhány év ugyanis rengeteg bőrrákos megbetegedést előzhetne meg világszerte.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!