A hang terjedéséhez közeg kell, például levegő vagy víz, az űrben azonban az anyag annyira ritka, hogy a hanghullámok nem tudnak egyik részecskétől a másikig továbbhaladni. Ez azt jelenti, hogy a világűr valóban csendes. Ennek ellenére a kozmosz tele van olyan jelekkel és rezgésekkel, amelyek megfelelő módszerekkel átalakíthatók, így végeredményképp hallhatóvá válnak az űr hangjai.

Kép: NASA videó
Hogyan lesznek az űr hangjai hallhatók?
A csillagászat valójában folyamatos „fordítás”: az űrből érkező jeleket értelmezhető formába kell alakítani. A legtöbb információ fény vagy rádióhullám formájában érkezik, amit általában képekké alakítanak. De ezek a jelek hangként is feldolgozhatók. A kutatók például a fény intenzitását hangmagassággá alakítják, így a fényesebb pontok magasabb hangon „szólalnak meg”. Más esetekben valódi hullámadatokat – például plazmarezgéseket vagy mágneses térben keletkező hullámokat – fordítanak le hallható frekvenciákra. A NASA külön programot is indított erre, amelyben képeket és méréseket alakítanak át komplex hangképekké.
Milyen az univerzum „hangja”?
Ha az űr hangjai közvetlenül eljutnának hozzánk, meglepően változatos élményben lenne részünk.
- A Nap például egy folyamatos, erőteljes morajlásként hallatszana, amely a felszínén zajló hatalmas anyagáramlásokból eredne. A számítások szerint ez akár 100 decibeles zajt is jelentene – vagyis kifejezetten hangos lenne.
- A bolygók is sajátos hangvilággal rendelkeznek. A Jupiter és a Szaturnusz rádiójeleinek átalakítása például különös, szinte földönkívüli zenére emlékeztető hangokat eredményezett. Ezek nem valódi „hangok”, hanem a bolygók környezetében zajló folyamatok lenyomatai.
- Az első ilyen jellegű felfedezés még 1933-ra nyúlik vissza, amikor Karl Jansky rádiócsillagász egy különös, folyamatos zajt észlelt. Később kiderült, hogy ez nem zavar, hanem a Tejútrendszer központjából érkező rádiósugárzás.
- A fekete lyuk hangja pedig itt hallgatható meg:
Miért fontos hallani azt, ami nem hallható?
Az űr hangjainak átalakítása nem pusztán látványos bemutatóeszköz. A hangalapú feldolgozás segíthet a kutatóknak olyan mintázatok felismerésében, amelyeket vizuálisan nehezebb észrevenni.
Egyes esetekben például egy finom változás egy hangmagasságban vagy ritmusban gyorsabban feltűnik, mint egy képen. Ez új eszközt ad a tudósok kezébe az adatok értelmezésére.
Bár az univerzum továbbra is néma marad, ezekkel a módszerekkel mégis közelebb kerülhetünk hozzá. Az űr hangjai így nemcsak különleges élményt nyújtanak, hanem segítenek abban is, hogy egy teljesen új érzékszervi nézőpontból ismerjük meg a kozmoszt - írja a Science Alert.