Megszólalt egy fekete lyuk – hátborzongató felvételek

Vágólapra másolva!
Az űr elsőre teljesen néma helynek tűnik, és ez nem is véletlen. Ám a tudósok szerint az űr hangjai igenis „megszólaltathatók” – csak egészen más módon, mint ahogyan azt a Földön megszoktuk.
Vágólapra másolva!

A hang terjedéséhez közeg kell, például levegő vagy víz, az űrben azonban az anyag annyira ritka, hogy a hanghullámok nem tudnak egyik részecskétől a másikig továbbhaladni. Ez azt jelenti, hogy a világűr valóban csendes. Ennek ellenére a kozmosz tele van olyan jelekkel és rezgésekkel, amelyek megfelelő módszerekkel átalakíthatók, így végeredményképp hallhatóvá válnak az űr hangjai.

A világegyetem rezgései átalakíthatók hanghullámokká, így az űr hangjai is hallhatóvá válnak
A világegyetem rezgései átalakíthatók hanghullámokká, így az űr hangjai is hallhatóvá válnak
Kép: NASA videó 

Hogyan lesznek az űr hangjai hallhatók?

A csillagászat valójában folyamatos „fordítás”: az űrből érkező jeleket értelmezhető formába kell alakítani. A legtöbb információ fény vagy rádióhullám formájában érkezik, amit általában képekké alakítanak. De ezek a jelek hangként is feldolgozhatók. A kutatók például a fény intenzitását hangmagassággá alakítják, így a fényesebb pontok magasabb hangon „szólalnak meg”. Más esetekben valódi hullámadatokat – például plazmarezgéseket vagy mágneses térben keletkező hullámokat – fordítanak le hallható frekvenciákra. A NASA külön programot is indított erre, amelyben képeket és méréseket alakítanak át komplex hangképekké.

Milyen az univerzum „hangja”?

Ha az űr hangjai közvetlenül eljutnának hozzánk, meglepően változatos élményben lenne részünk.

  • A Nap például egy folyamatos, erőteljes morajlásként hallatszana, amely a felszínén zajló hatalmas anyagáramlásokból eredne. A számítások szerint ez akár 100 decibeles zajt is jelentene – vagyis kifejezetten hangos lenne. 
  • A bolygók is sajátos hangvilággal rendelkeznek. A Jupiter és a Szaturnusz rádiójeleinek átalakítása például különös, szinte földönkívüli zenére emlékeztető hangokat eredményezett. Ezek nem valódi „hangok”, hanem a bolygók környezetében zajló folyamatok lenyomatai. 
  • Az első ilyen jellegű felfedezés még 1933-ra nyúlik vissza, amikor Karl Jansky rádiócsillagász egy különös, folyamatos zajt észlelt. Később kiderült, hogy ez nem zavar, hanem a Tejútrendszer központjából érkező rádiósugárzás. 
  • A fekete lyuk hangja pedig itt hallgatható meg:

Miért fontos hallani azt, ami nem hallható?

Az űr hangjainak átalakítása nem pusztán látványos bemutatóeszköz. A hangalapú feldolgozás segíthet a kutatóknak olyan mintázatok felismerésében, amelyeket vizuálisan nehezebb észrevenni. 

Egyes esetekben például egy finom változás egy hangmagasságban vagy ritmusban gyorsabban feltűnik, mint egy képen. Ez új eszközt ad a tudósok kezébe az adatok értelmezésére. 

Bár az univerzum továbbra is néma marad, ezekkel a módszerekkel mégis közelebb kerülhetünk hozzá. Az űr hangjai így nemcsak különleges élményt nyújtanak, hanem segítenek abban is, hogy egy teljesen új érzékszervi nézőpontból ismerjük meg a kozmoszt - írja a Science Alert.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!