Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A szakemberek egy apró égitestet vizsgáltak a Naprendszer távoli vidékén, amely a fizikai ismereteink alapján nem rendelkezhetne atmoszférával. A friss kutatások azonban kimutatták, hogy a 2002 XV93 nevű objektum mégis megőrzött egy vékony légkört. A meglepő megfigyelés ellentmond azoknak a korábbi elvárásoknak, miszerint a fagyos és távoli világok közül egyedül a híres Pluto törpebolygó képes erre.
A 2002 XV93 egy mindössze 500 kilométer átmérőjű égitest. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az ilyen apró világok egyszerűen képtelenek megőrizni a légkörüket. A csillagászat eddigi szabályrendszere szerint a jelenség egyenesen lehetetlennek számított.
Fotó: HANDOUT / National Astronomical Observator
A 2002 XV93 megfigyelése Japánból
A szakemberek 2024. január 10-én, Japánból követték nyomon a ritka eseményt. Kiotó és Nagao prefektúrák csillagvizsgálói, valamint egy fukusimai amatőr csillagász is sikeresen rögzítette a csillagfedést. Ennek során az objektum egy olyan halvány csillag előtt haladt el, amelyet a Gaia űrtávcső segítségével fedeztek fel. Ha egy égitestnek nincsen gázburka, akkor hirtelen fedi el a távoli csillag fényét. Ezzel szemben a megfigyelők most a fényerő fokozatos csökkenését tapasztalták.
Egy apró Neptunuszon túli égitest ritka atmoszférája
A fényerő fokozatos halványulása egyértelműen egy vékony légkör jelenlétére utal.
A mérések szerint ez a Neptunuszon túli égitest egy olyan gázréteggel rendelkezik, amely 5-10 milliószor vékonyabb a földi atmoszféránál.
Bár ez a réteg rendkívül ritka, a létezése vitathatatlan. Érdekesség, hogy még így is nagyjából 100-200-szor sűrűbb, mint a Jupiter jeges holdjának, az Európénak a rendkívül vékony exoszférája.
Mi okozhatja a különleges jelenséget?
A kutatók egyelőre nem tudják pontosan megmagyarázni, hogyan képes ez a kis világ megtartani a légkörét.
- Az egyik lehetséges ok, hogy az égitest belsejében zajló aktív folyamatok úgynevezett jégvulkánokat, más néven kriovulkánokat hoztak létre.
- Egy másik feltevés szerint a jelenség csupán átmeneti. Elképzelhető, hogy a gázréteg egy üstökössel történő ütközés során szabadult fel a becsapódás hatására.
E különleges égitest meglehetősen lassan, 247,47 év alatt kerüli meg a Napot. Pályájának sajátossága, hogy pontosan kétszer tesz meg egy kört, mialatt a Neptunusz hármat. Ráadásul a Naphoz legközelebbi pontján is 34-szer messzebb van csillagunktól, mint a mi bolygónk. A szakértők abban bíznak, hogy a jövőbeli csillagfedések és a modern űrteleszkópos megfigyelések további válaszokkal szolgálnak majd. A mostani felfedezés ugyanis arra utal, hogy akár más hasonló objektumoknak is lehet vékony atmoszférája.
A kutatás eredményeit a Nature Astronomy tudományos folyóirat oldalain publikálták.
