Lecserélhető az emberi test? Mutatjuk a választ

Bár ma már szívet, arcot vagy akár kezet is sikeresen átültetnek az orvosok, az agy továbbra is kivételnek számít. Az agyátültetés legnagyobb akadálya nem maga a műtét, hanem az idegsejtek elképesztően összetett hálózata.

Arizonában több mint 150 emberi fejet őriznek kriogén tartályokban abban a reményben, hogy a jövő technológiája egyszer új testet adhat nekik. A modern tudomány azonban jelenleg még egyetlen lefagyasztott agyat sem tud újra működésre bírni. Ez felvet egy régóta izgalmas kérdést: ha más szervek átültetése ma már szinte rutinbeavatkozás, miért számít még mindig szinte lehetetlennek az agyátültetés?

Az agyátültetés nemcsak nem lehetséges jelenleg a milliárdnyi idegsejt bonyolult kapcsolódása miatt, hanem etikai kérdéseket is felvet
Fotó: ASTIER - CHRU LILLE / BSIP

Miért ennyire bonyolult az agyátültetés?

Az idegsebészek szerint a legnagyobb probléma az, hogy az emberi agy és a gerincvelő idegsejtjei rendkívül nehezen regenerálódnak. A perifériás idegek bizonyos sérülések után képesek újranőni, a központi idegrendszer azonban sokkal korlátozottabban gyógyul. 

Hiába tudják összekapcsolni az orvosok a vérereket, izmokat és csontokat, az idegsejtek közötti kommunikáció helyreállítása ma még megoldhatatlan feladat. Az emberi agy körülbelül 86 milliárd neuront tartalmaz, amelyek milliárdnyi kapcsolaton keresztül kommunikálnak egymással. 

Már egy kisebb agyterület működése is elképesztően összetett. A kisagy például milliónyi Purkinje-sejtet tartalmaz, amelyek mindegyike több ezer másik idegsejttől kap jeleket.

Történt már valaha kísérlet agyátültetésre?

Az első fejátültetési kísérletek a 20. század elején kezdődtek állatokon. A kutatók kezdetben főként az erek összekapcsolásával küzdöttek, később viszont kiderült, hogy az idegrendszeri kapcsolatok helyreállítása sokkal nehezebb feladat. 1970-ben Robert J. White amerikai sebész majmok fejét ültette át más testekre. 

Az állatok a műtétek után képesek voltak látni, hallani és nyelni, de egyikük sem élt tovább kilenc napnál. A gerincvelő kapcsolatát ugyanis nem sikerült helyreállítani. 

2013-ban Sergio Canavero olasz idegsebész bejelentette, hogy emberi fejátültetést szeretne végrehajtani. A terv hatalmas vitát váltott ki, sok szakértő pedig tudományosan és etikailag is értelmetlennek nevezte az elképzelést.

Milyen kutatások adhatnak reményt?

A kutatók ma már nem teljes agyátültetésben gondolkodnak, hanem sérült idegsejtek vagy kisebb agyszövetek pótlásában. 

Őssejtekkel és laborban növesztett mini agyszövetekkel – úgynevezett organoidokkal – próbálnak sérült agyterületeket helyreállítani. Ezeket a módszereket jelenleg Parkinson-kór, stroke, epilepszia és gerincvelő-sérülések kezelésénél vizsgálják.

Egy 2023-as kutatásban emberi agyi organoidok részben helyreállították sérült patkányagy működését. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogyan lehet rávenni az új idegsejteket arra, hogy pontosan oda kapcsolódjanak, ahol szükség van rájuk. Ha rossz kapcsolatokat alakítanak ki, az súlyos működési zavarokat vagy akár daganatképződést is okozhat.

Miért marad egyelőre sci-fi az agyátültetés?

Az agy különleges szerv, mert itt találhatók az emlékek, a személyiség és a tudat alapjai. 

Emiatt az agyátültetés nemcsak orvosi, hanem filozófiai kérdés is lehet: vajon ugyanaz az ember maradna-e valaki egy teljesen új testben? 

A modern idegtudomány ugyan folyamatosan fejlődik, de a teljes idegrendszer újraépítése még messze meghaladja a jelenlegi technológiai lehetőségeket. 

• Emiatt az agyátültetés továbbra is inkább a sci-fi világához áll közelebb, mint a valódi orvostudományhoz - írja a livescience.com.